Elfelejtettem a jelszót.
Infomediátor » Hírek
Amikor Justitia mérlege egyensúlyba kerül2016. 02. 19.

Justitia, a jogtudomány emblematikus figurája nem véletlenül tartja a kezében a mérleget. Ezzel azt jelzi minden korok bírái számára, hogy egy konfliktus elbírálása esetén törekedni kell az egymással ütköző jogok egyensúlyára. Ezt tartotta szem előtt a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is az ún. "komment "ítéletében.




Az internet elterjedésével a véleménynyilvánítás szabadságának korábban soha nem tapasztalt tere nyílt, különösen a felhasználói tartalmak, blogok, hozzászólások, kommentek formájában. Bárki egy kattintással pillanatok alatt százezrekhez, olykor milliókhoz juttathatja el a véleményét. Ezzel együtt azonban mások személyiségi joga is minden korábbinál nagyobb veszélynek van kitéve, hiszen ugyancsak egy kattintással becsületsértő, vagy jó hírnevet sértő információk terjedhetnek vírusszerűen a világhálón. Így a két alapjog, egyrészről a véleménynyilvánítás szabadsága másrészről más személyiségi joga szükségszerűen konfliktusban kerül egymással. Az internet felhasználók egészen addig a pontig törnek lándzsát a véleménynyilvánítás szabadságának prioritása mellett, amíg történetesen az ő becsületükbe gázoló bejegyzés nem jelenik meg valamelyik weboldalon.

 

El kell ismernünk, hogy nincsenek könnyű helyzetben a bíróságok, amikor alapjogok ütközése esetén kellene azt a bizonyos mérleget kiegyensúlyozniuk, amelynek egyik oldalra billenése tökéletesen nyomon követhető a "komment "ügyben született ítéletekben. Itt nemcsak a hazai bíróságok döntéseit, hanem éppen a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság korábbi ítéletét is figyelembe kell vennünk.

 

Különösen nehezíti a bíróságok helyzetét az Internet azon sajátossága, mely szerint a hozzászólások, kommentek rendszerint nem azonosítható, így véleményüket bátrabban, olykor gátlástalanul kinyilvánító személyektől erednek. Ilyen esetben mit tehet az, akit becsületében vagy jó hírnevében megsértenek? Nyilvánvalóan felelőst keresve attól követel elégtételt, akit képes azonosítani, és ez csak az lehet, akinek az oldalán a sérelmes információ megjelenik, vagyis szaknyelven szólva az internetes tartalmaknak tárhelyet biztosító személy.

 

Az ügy lényegi kérdése tehát az volt, hogy a kommenteknek weboldalán teret biztosító szolgáltató vajon felel-e azért a véleményért, amelyről nem volt tudomása, kizárólag azért, mert az az általa fenntartott oldalon került közzétételre?

 

Számít-e a felelősség szempontjából a szolgáltató eljárása, hogy amint tudomást szerzett a jogsértő kommentekről, haladéktalanul eltávolította azokat? Felelőssége egy hirdetőtábla fenntartójához hasonlít-e, aki pusztán kihelyezi azt arra a célra, hogy azon, bárki, bármilyen tartalmú cetlit elhelyezhessen? Vagy inkább az autó sofőrjéhez hasonlóan, abban az esetben, ha menet közben a tudtán kívül bekövetkező műszaki hiba miatt balesetet okoz, objektív, vétkességtől független módon kell helyt állnia?

 

A kérdés egyáltalán nem új keletű. Már a kilencvenes évek közepén éles viták folytak az Egyesült Államokban arról, hogy mennyiben felelhet az internet szolgáltató, akinek közreműködésével az információ eljut a felhasználóhoz. Akkor az a konszenzus született, és ez jelenik meg az Európai Unió vonatkozó szabályozásában is, hogy nem felel a szolgáltató a tudtán kívül jogsértő tartalomért, ha az arról való tudomás szerzést követően haladéktalanul eltávolítja azt. Ezért volt meglepő és az interneten nagy felbolydulást keltő a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság mostani döntését megelőző ítéletek sora. Ezek ugyanis kivétel nélkül a véleménynek csak platformot biztosító szolgáltatók tulajdonképpeni objektív felelősségét állapították meg.

Justitia mérlege tehát elbillent, és a véleménynyilvánítás szabadságát háttérbe szorítva elsőbbséget biztosított a személyiségi jogvédelemnek.

 

Ebben a helyzetben próbálta megteremteni az egyensúlyt az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor ítéletében kimondta, hogy az on-line portálok kizárólagos felelőssé tétele megsérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ítélet nem azt jelenti, hogy a portáloknak egyáltalán nincs helytállási kötelezettségük a jogsértő hozzászólásokért, hanem csak annyit jelent, hogy ez a felelősség nem lehet objektív, függ az eset összes körülményétől, és megfelelő eljárás esetén a portál fenntartója mentesülhet.

 

A konkrét ügyben tehát az Emberi Jogok Európai Bírósága a bekövetkezett személyiségi jogsérelmet kisebb súlyúnak ítélte meg, mint a közönség azon jogát, hogy közérdeknek minősülő kérdésekben a véleményét hozzászólások formájában, olykor vulgáris módon is kifejezhesse, ezért nem tartotta arányosnak a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó hazai ítéleti marasztalásokat.

 

A mérleg serpenyője azonban továbbra is billeg. Nemcsak azért mert a mostani strasbourgi határozatot még a Nagykamara megváltoztathatja, hanem azért is mert az internet világa a maga sajátosságából adódóan folyamatosan újabb és újabb konfliktusokat eredményez az egyes alapjogok között.

 

2001.09.11. óta a biztonsághoz fűződő jog és a magánélet, személyes adatok tiszteletben tartásához való jog ütközése is gyakori. Amíg mindenki megköveteli, hogy a magánéletére, privát kommunikációjára vonatkozó információk maradjanak is azok, és azokba senki, még a biztonságáért felelős hatóságok se tekinthessenek be, a hatékony megelőzésért kiált akkor, amikor sok halottat követelő terrortámadás következik be.

 

Szinte hetente olvashatunk híreket arról, hogyan próbálnak a terror elhárító szervek titkos felderítő munkájukhoz minél korlátlanabb hozzáférést szerezni a kommunikációs hálózatokhoz, és ezzel szemben hogyan próbálják a szolgáltatók a személyes adatokat és magántitkokat biztonságosan és mások számára hozzáférhetetlenné módon kezelni. Itt is olyan szükségszerű alapjogi konfliktusról beszélünk, amelyben még korántsem alakult ki egységes bírói gyakorlat, és amely szintén feloldásra vár csakúgy, mint a véleménynynilvánítás szabadsága és a személyiségi jog között.

Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum