Elfelejtettem a jelszót.

segway

REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK

DÖNTÉSE

a segwaytoursbudapest.hu, segwaykft.hu és a segway.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban

A Segway Inc. (14 Technology Drive, Bedford, New Hampshire 03110, Amerikai Egyesült Államok) Kérelmező által Segway Kft. (1021 Budapest, Vadaskerti u. 12/b., Magyarország) Kérelmezett ellen a segwaytoursbudapest.hu; segwaykft.hu és a segway.hu domain nevek tárgyában indított Regisztrációs Döntnöki eljárásban meghozta az alábbi

DÖNTÉST:

A Regisztrációs Döntnök a Kérelmező által a és a segway.hu domain név tárgyában előterjesztett kérelmet alaposnak találta, ezért a segway.hu domain Kérelmezettől történő visszavonását és a Kérelmező részére történő átruházását rendeli el.

A Regisztrációs Döntnök a segwaykft.hu és a segwaytoursbudapest.hu domain nevek tárgyában előterjesztett kérelmet elutasítja.

A Regisztrációs Döntnök felhívja a Kérelmező figyelmét arra, hogy a domain név átruházására e döntés alapján is csak akkor jogosult, ha eleget tesz a Domainregisztrációs Szabályzat 7.1. a.) és b.) pontjaiban írt feltételeknek.


Indokolás:


I. A Kérelmező előterjesztése

A segwaykft.hu, a segway.hu és a segwaytoursbudapest.hu domainnek ügyében a Segway Inc. [US] Kérelmező megfelelően igazolt jogi képviselője útján elektronikus úton kérelmet nyújtott be, melyben a segwaykft.hu, a segway.hu és a segwaytoursbudapest.hu domain nevek Kérelmezettől történő visszavonását és a Kérelmezőre való átruházását kérte. A kérelem Kérelmezettjeként (domain használóként) a Segway Kft. céget jelölte meg.
A Kérelmező védjegyjogi oltalomra hivatkozott. Előadta, hogy a Kérelmező cég kizárólagos jogosultja a 002545762 lajstromszámú és 2001. november 30-ai elsőbbségű SEGWAY (szó) védjegynek, amelynek oltalma 2004. május 1-je óta Magyarországon a 12., 16., 25., 35., 36., 39. és 41. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra terjed ki. Jogosultja még a 002957587 lajstromszámú és 2002. május 23-ai elsőbbségű SEGWAY közösségi szóvédjegynek, amelynek oltalma 2004. május 1-je óta Magyarországon a 9., 35., és 39. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra terjed ki.
A Kérelmező ezeken felül előadta, hogy a védjegyek a „SEGWAY” szót oltalmazzák, és a SEGWAY védjegyek különösen jellegzetesek és széles körű ismertségnek örvendenek. Ebből következik, hogy a hivatkozott védjegyek kiemelkedő jóhírnévvel rendelkeznek Magyarországon, és emiatt a legmagasabb szintű oltalmat élvezik.
A Kérelmező ezeken felül előadta, hogy a Kérelmezett oldalán nem áll fenn semmilyen jogos érdek, ami megengedné, hogy a Kérelmező védjegyeivel azonos domain neveket igényeljen vagy használjon. A Kérelmezett a fentiek alapján mindhárom kérdéses domain nevet rosszhiszeműen igényelte valamint használja.
A Kérelmező kifogásolta, hogy a Kérelmezett a vitatott domain nevek alatt üzemeltetett honlapokon olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek kizárólag a Kérelmező hivatalos licenc- jogosultjainak, kizárólagos forgalmazóinak, jelen esetben a P.T.D. Service Kft. van fenntartva. A Kérelmező a 2015. május 28-án segwaykft.hu domainbejelentéssel szemben előzetes kifogással élt, és ekkor (a Kérelmező előadása szerint) a Tanácsadó Testület vitarendezési eljárását a Kérelmezett nem vállalta. Azonban ezt követően a Kérelmezett rosszhiszeműen újra igényelte a segwaykft.hu domain nevet.
A Kérelmező előadta, hogy a Kérelmezett hivatalos disztribútorként tünteti fel magát annak ellenére, hogy arra a Kérelmezőtől nem kapott engedélyt, ahogyan arra sem, hogy SEGWAY (szó) védjegyével azonos (illetve SEGWAY ábrás védjegyével azonos/összetéveszthetőségig hasonló) megjelöléseket használjon a kifogásolt domain nevek alatt működő weblapokon valamint az üzlethelységének cégtábláin olyan módon, hogy azok azt a benyomást keltsék, mintha Kérelmezett a Kérelmező hivatalos disztribútora vagy annak leányvállalata lenne.
A Kérelmező előadta, hogy a hivatkozott védjegyek érvényes magyarországi oltalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a "SEGWAY" név a Kérelmező javára a hatályos magyar jog által védett név. A közte és a vitatott domain név között fennálló azonosság, illetve megtévesztő hasonlóság vizsgálata során a "SEGWAY" nevet kell a segway.hu, a segwaykft.hu és segwaytoursbudapest.hu domain nevekkel összevetni. Az összevetés alapján – tekintettel arra, hogy a magyarországi domainekre utaló „.hu” országkód az összehasonlítás során nem vehető figyelembe – megállapítható, hogy csupán a megkülönböztető képességgel nem rendelkező leíró „KFT” és „TOURSBUDAPEST” (budapesti túrák) szóval különböznek a Kérelmezett segwaykft.hu és segwaytoursbudapest.hu domain nevei a Kérelmező védjegyeitől. A Kérelmező megállapítása szerint tehát a domain név tehát azonos egy olyan névvel, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar jog által védett név.
A Kérelmező a Domain Regisztrációs Szabályzat 10.3. pontja szerint arra hivatkozott, hogy a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne.
A Kérelmező e körben előadta, hogy a Kérelmezett a Kérelmezői termék nyilvánosságra kerülését követően rosszhiszeműen Segway Kft. néven céget alapított és lefoglalta a segway.hu domain nevet, ezzel azt a benyomást keltette, hogy ő a Kérelmező magyarországi leányvállalata vagy képviselője. Ezt követően a segwaytoursbudapest.hu domain alatt városnéző túrákat szervezett, ezzel azt a benyomást keltve, hogy a Kérelmező hivatalosan magyarországi forgalmazó és szolgáltatás nyújtó cége. 2015-ben pedig segwaykft.hu domain név bejegyzésével pedig szintén a Kérelmezőhöz fűződő gazdasági kapcsolat látszatát erősítette. Előadta továbbá, hogy a Kérelmezett tisztességtelenül használja a domain neveket és a felhasználók megtévesztésére törekszik, illetve sérti egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más jogosult.
Hangsúlyozta, hogy a Kérelmező a Kérelmezett részére sem kizárólagos forgalmazási jogot, sem pedig védjegyhasználati engedélyt nem adott a hivatkozott védjegy tekintetében, a Kérelmező és a Kérelmezett között semmiféle jogi kapcsolat nem áll fenn. A Kérelmezetti domain nevek, valamint azok alatt működő weblapok és a Kérelmezett üzlethelységén kihelyezett cégtáblák által keltett benyomás tehát nem felel meg a valóságnak, hiszen a Kérelmező, valamint hivatalos disztribútora (P.T.D. Service Kft.) közvetlen versenytársa a Kérelmezettnek. Álláspontja szerint a Kérelmezett tisztességtelen előnyre tesz szert azáltal, hogy a Kérelmező közismert védjegyét használja, és ezzel megteremti a lehetőségét annak, és törekszik arra, hogy a fogyasztók a fenti téves következtetésre jussanak.
Továbbá a Kérelmező a Domain Regisztrációs Szabályzat 10.3. pontja szerint arra hivatkozott, hogy Kérelmezett a domain nevet rosszhiszeműen igényelte és annak felhasználása rosszhiszeműen történik.
Álláspontja szerint a domain nevet a Kérelmezett abból a célból igényelte, hogy megakadályozza, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja [Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata, 31. b) pont]. Előadta, hogy a Kérelmezett SEGWAY név alatt nemzeti védjegybejelentést is tett, amellyel azt célozta meg, hogy harmadik személyeket – beleértve a Kérelmező hivatalos disztribútorát – elzárja a SEGWAY név használatától.
A Kérelmező álláspontja szerint a domain nevet a Kérelmezett abból a célból igényelte, hogy a versenytárs szakmai tevékenységét megzavarja [Szabályzat 31. c) pont], továbbá a Kérelmezett a domain nevet szándékosan arra használja fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név (jelen esetben mindhárom vitatott domain) összetéveszthető egy olyan névvel – kérelmezői védjegyek és cégnév, – amelynek használatára más jogosult [Szabályzat 31. d) pont]. Az összetévesztést a Kérelmezett internetes honlapján hirdetett SEGWAY termékek és kiegészítők árusítása (annak bérbeadása, valamint túrák szervezése) és a „Segway Kft.” név használata alapozza meg.
A Kérelmező álláspontja szerint két bejegyzett domain név (segway.hu és segwaykft.hu) esetében egy olyan személynév – jogi személy cégnevének – használata is megvalósul, amely tekintetében a domain név használója (Segway Kft.) és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat [Szabályzat 31. e) pont]. Hangsúlyozta továbbá, hogy nincsen olyan jogilag releváns magyarázat, ami indokolttá tenné, hogy Kérelmezett olyan domain nevet regisztrált, amely azonos a Kérelmező cégnevével, domain neveivel és védjegyeivel.

II. Kérelmezett érdemi védekezése

A Kérelmezett megfelelően igazolt jogi képviselője útján előterjesztett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága miatt. Álláspontja szerint a domain bejelentésére és használatára jóhiszeműen került sor, mivel elsőként kezdte el Magyarországon forgalmazni a Kérelmező által gyártott eszközt. A Kérelmezett cégbírósági bejegyzésére 2004-ben került sor. A cégnév kiválasztása és a domain regisztrációja előtt Kérelmezett saját előadása szerint megvizsgálta a releváns adatbázisokat és nem talált akadályozó körülményt.
A Kérelmezett előadta, hogy az elmúlt 11 évben több száz SEGWAY termék értékesítését végezte el, minden esetben gondosan eljárva és a termékekkel színvonalas turisztikai szolgáltatásokat nyújt. A Kérelmezett továbbá hivatkozott arra, hogy a Kérelmező a névhasználatot soha nem kifogásolta, a két fél szerződésben sem kötött ki semmilyen feltételt a névhasználattal kapcsolatban, illetve a Kérelmezett a Kérelmező osztrák felhatalmazott képviselőjével, az Urban Mobility Auhorized Segway Distributor GmbH-val 2007. június 6-án Bécsben megállapodást írta alá, amely szerint a Segway név használatára és disztribútori tevékenység folytatására a Kérelmezett jogosult. Ezt a jogviszonyt mai napig nem szüntették meg. A Kérelmezett elutasította a rosszhiszeműség vádját, előadása szerint a Kérelmező elégedett volt a tevékenységével. A Kérelmezett ennek alátámasztására csatolta a megállapodást és egy számlát, amelyet az osztrák cég állított ki, illetve egy weblaplevonatot.
A Kérelmezett további álláspontjaként kifejtette, hogy a Kérelmező öt éven át megszakítás nélkül eltűrte a SEGWAY megjelölésnek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, ezért a védjegyek és árujelzők oldalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 17. §-a szerinti „belenyugvás” tényállása áll fent, és ennek alapján a Kérelmező a továbbiakban nem léphet fel ezen megjelölésnek az országban történő használatával szemben. Másrészről pedig állította, hogy a Vt. 18. §-a szerinti védjegyhasználat elmulasztásának esete áll fent, mivel a Segway Inc. a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a SEGWAY védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta. Erre tekintettel védjegyhasználat kizárólagosságával kapcsolatos igényeket nem érvényesíthet.
A fentiekre tekintettel a Kérelmezett kérte a Kérelmező kérelmének elutasítását és költségekben történő marasztalását.

III. A Kérelmező észrevétele a Kérelmezett megjegyzésére

A Kérelmező fenntartotta a kérelemében foglaltakat, illetve arra vonatkozó álláspontját, hogy a Kérelmezett a domaineket jogos érdek nélkül és rosszhiszeműen igényelte és használta fel.
A kérelmező a Kérelmezett érdemi védekezésére az alábbi megjegyzéseket fűzte.
A Kérelmezett által hivatkozott releváns adatbázisok felkutatása gyaníthatóan pontatlan volt, ugyanis 2004-ben a Kérelmező közösségi illetve nemzeti védjegyei (002545762 és 002957587 lajstromszámok alatt) a nyilvános védjegyadatbázisokban fellelhetők voltak, melyet megismerve Kérelmezett okkal feltételezhette volna, hogy a bejegyzett védjeggyel azonos cégnév valamint domain név bejegyzése sérti a védjegyjogosult jogait.
A Kérelmező kifejtette, hogy a Kérelmezett által becsatolt 2007. június 6-ai megállapodás nem a Kérelmező és a Kérelmezett között jött létre, így elmulasztotta bizonyítani a névhasználatra való jogosultságnak a Kérelmezőtől mint eredeti védjegyjogosulttól származtatott voltát. A Kérelmezett védjegyhasználati engedélyt bizonyító iratot nem csatolt. Emellett a Kérelmező kifejtette azt is, hogy a megállapodás kifejezetten rögzítette: a Kérelmezett csak végfelhasználók számára történő, nem kizárólagos értékesítésre kapott lehetőségét (tehát nem a Kérelmezett állítása szerinti disztribútori jogokat szerzett).
A Kérelmező kiemelte, hogy a Kérelmezett a „SEGWAY” cégnevet, valamint ehhez kapcsolódóan a „segway.hu” domain nevet 2004-ben jegyeztette be, három évvel a hivatkozott megállapodás előtt, így tehát a domain regisztrációja a megállapodás alapján szintén nem merülhetett fel. (Fenntartva, hogy a becsatolt megállapodás – a korábban kifejtettek szerint – egyébként sem jogosította fel arra.)
A Kérelmező kitért arra is, hogy ugyan az osztrák Urban Mobility cégcsoporttal valóban ápolt üzleti kapcsolatot; azonban azt, valamint annak keretében létrejött összes szerződést 2014. szeptember 14-én megszüntette. E megszüntető nyilatkozatban rögzítésre került, hogy a Kérelmező és az Urban Mobility közötti összes szerződés azonnali hatállyal szűnik meg, az Urban Mobility többé nem minősül a Kérelmező hivatalos partnerének, és a „SEGWAY” védjegyeit tartalmazó domain neveit köteles átruházni a Kérelmezőre. A felmondó nyilatkozat alapján a Kérelmező Németország, Ausztria, Horvátország, Magyarország és Szlovákia területére új forgalmazót jelöl ki. Ezen tények alapján a Kérelmezett azon állítása, miszerint a becsatolt megállapodás szerinti jogviszony nem került megszüntetésre, nem felel meg a valóságnak. Honlapjainak másolataival kívánta igazolni, hogy már más helyi viszonteladókkal működik együtt.
Ezt követően a Kérelmező rámutatott, hogy az egyik vitatott domain („segwaykft.hu”) igénylésére csupán 2015. június 29-én került sor, jóval a Kérelmező és az Urban Mobility közötti összes megállapodás megszűnte után.
Ezen tényekre alapozva a Kérelmező határozott álláspontja a Kérelmezett rosszhiszeműsége, illetve a Kérelmezetti oldalon fennálló jog vagy jogos érdek hiánya.
A Kérelmező hivatkozott a domain nevek alternatív vitarendezésével kapcsolatos nemzetközi joggyakorlat (WIPO UDRP) köréből három jogesetre:
- D2001-0903. sz. ("OKIDATA") ügy,
- D2010-0211. számú ügy (sheratonnassaubeachresort.com),
- D2010-0207. számú ügy (gaastrashop.com).
Az OKIDATA-döntés értelmében a forgalmazó/viszonteladó jogos érdeke a védjegyet tartalmazó domain név kapcsán az alábbi feltételek együttes fennállása esetén igazolható:
- a kérelmezett a domain nevet ténylegesen használja áruk, szolgáltatások reklámozására, illetve forgalmazására;
- a kérelmezett a honlapon csak az adott védjegy szerinti árukat forgalmazza, ellenkező esetben a védjegy használata arra vezethetne, hogy a kérelmezett, miután „becsalogatta” az internethasználókat az oldalra, más (pl. saját) áruk/szolgáltatások felé irányítja őket;
- a honlap pontosan leírja a forgalmazó kapcsolatát a védjegyjogosulttal, például nem vezetheti az internethasználókat arra a téves feltevésre, hogy az adott oldal a védjegyjogosult oldala;
- a kérelmezett nem próbálja meg kiszorítani, illetve nem fosztja meg a védjegyjogosult kérelmezőt attól, hogy védjegyét domain név részeként feltüntesse [megjegyzés: nem próbálja meg minden releváns domain név lefoglalása által „sarokba szorítani” a termék piacát].
A Kérelmező érvelése szerint:
- a Kérelmezett a domain nevek alatti honlapokon nem csak SEGWAY termékeket árul (miközben a csatolt megállapodás csak viszonteladásra jogosította fel a Kérelmezettet), hanem saját turisztikai szolgáltatásait kínálja;
- a Kérelmezetti honlapokon (ld. a Kérelemhez csatolt honlap-másolatok) semmilyen utalás nem található arra nézve, hogy a Kérelmezett a védjegyjogosult Kérelmezővel milyen kapcsolatban áll (illetve nem áll);
- a Kérelmezett honlapjai pontosan azt a benyomást keltik, hogy a felhasználók a Kérelmező magyar nyelvű honlapjaival, vagy a Kérelmező magyarországi leányvállalatának honlapjaival találkoznak, és ezt a téves feltevést erősíti a Kérelmezett honlapjának kialakítása, és a Kérelmező ábrás védjegyeinek domináns használata a honlapon, valamint az a tény, hogy a Kérelmezett a SEGWAY védjeggyel azonos cégnév alatt működik;
- a Kérelmezett megfosztotta a Kérelmezőt attól, hogy védjegyét magyar domain névként regisztrálja.
A Kérelmező rámutatott arra, hogy a Kérelmezett védekezésében hivatkozott Vt. 17. §-a nem alkalmazható, hiszen arra csak későbbi elsőbbséggel bíró lajstromozott védjegy tulajdonosa hivatkozhat. A Kérelmezettnek nincs védjegye.
Részletezi továbbá azt is, hogy az ugyanezen törvény 18. §-ra való hivatkozás szintén alaptalan, egyrészt mert a használati kötelezettség elmulasztását kizárólag hatóság vagy bíróság állapíthatja meg (külön eljárásban), másrészt pedig – lévén a kérelmező védjegyei közösségi védjegyek – annak védjegyszerű használatának Európai Unió vonatkozásában kell megvalósulnia.

IV. Döntés indoklása

Kérelmező egyszemélyes döntnöki eljárást kért, azonban a Regisztrációs Döntnök vezetője a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata 21. pontja alapján a döntést az ügy bonyolultságára való tekintettel háromtagú tanács elé utalta, így a Regisztrációs Döntnöki Tanács egyhangú szavazattal az alábbi döntést hozta meg:

A Szabályzat vonatkozó rendelkezései

A Regisztrációs Döntnök megállapította, hogy a Kérelmező több domain ügyében terjesztett elő kérelmet, de csak egy Kérelmezett ellen, így a kérelem megfelel a Szabályzat 16. pontjának. Ennek megfelelően a Regisztrációs Döntnöki Tanács a három domain ügyét egy eljárásban bírálta el.
A Szabályzat 27. pontja alapján a Regisztrációs Döntnöki Tanács a Kérelmező és Kérelmezett írásbeli előterjesztései, valamint a Nyilvántartó által vezetett nyilvántartásban és az Interneten szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.
A Szabályzat 29. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:
a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.
A Regisztrációs Döntnök előtt továbbá a Szabályzat 30. pontja alapján az adott domain név használatához fűződő jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha:
a) a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett; vagy
b) a Kérelmezett olyan személy, akinek, illetve amelynek a domain név a közismert elnevezése; vagy
c) a Kérelmezett törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a felhasználók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más személy jogosult.
A Szabályzat 31. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök előtt a domain név igénylésével vagy használatával kapcsolatos rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha:
b) a domain nevet abból a célból igényelték, hogy megakadályozzák, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy:
i. a Kérelmezett ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy
ii. a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy
c) a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy
d) a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult, és az összetévesztést a Kérelmezett internetes honlapján vagy on-line címén hirdetett vagy található termék vagy szolgáltatás, illetve bármely más, a honlappal vagy on-line címmel kapcsolatos információ alapozza meg; vagy
e) a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név használója és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

A Kérelmező jogai

A Regisztrációs Döntnök a Szabályzat 29. pontjában foglaltak alapján valamennyi eljárásban először is azt vizsgálja, hogy a kérelmezett domain név a Kérelmező javára valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján védett név-e, vagy hogy az adott név használatára a Kérelmező jogosult-e valamely jogszabály alapján (az adott körben kizárólagos jelleggel).
A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal védjegylajstromának adatai szerint a két hivatkozott védjegy jogosultja a Segway Inc. [US]. A védjegyoltalomra való hivatkozással történő fellépésre való jogosultságot (a védjegyoltalmi igény érvényesítésére való jogosultságot) a Regisztrációs Döntnök előtt a Kérelmező a védjegyadatok és a meghatalmazás csatolásával megfelelően tudta igazolni. A kérelmezett cégkivonatából a Regisztrációs Döntnök arról is meggyőződött, hogy a kérelmezetti cégnév későbbi elsőbbségű (2004. novemberi dátumával) annál az időpontnál, mint amikortól fogva a SEGWAY közösségi védjegyek Magyarországra is kiterjedő oltalommal kezdtek bírni (2004. május 1.). Nem fogadta el ugyanakkor a védjegy jó hírére vonatkozó hivatkozást. Ezt domaindöntnöki eljárásban (is) megfelelően bizonyítani kell, mely jelen esetben nem történt meg.

A Kérelmezett joga vagy jogos érdeke, rosszhiszeműsége

A Regisztrációs Döntnök ezután annak a kérdését vizsgálta, hogy a Kérelmezettnek valóban volt-e az eredeti jogosulttól származtatott joga, mely alapján a Kérelmezett részéről fennálló jogos érdek bizonyítható, illetve a rosszhiszeműség kizárható (tekintve, hogy a védjegyoltalomnál későbbi elsőbbségű cégnév ilyenként nem értékelhető).

A Regisztrációs Döntnök a csatolt dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy valóban létezett egy „dealer agreement” az osztrák Urban Mobility és a Kérelmezett között, ez azonban – ahogyan arra a Kérelmező is helyesen rámutatott – védjegyhasználattal kapcsolatosan semmilyen kikötést nem tartalmaz, védjegyhasználati engedélyt a Kérelmezettnek nem ad. (Ha lett volna ilyen, abban az esetben is csak akkor lehetne releváns, ha igazolt lenne, hogy a másik szerződő fél a továbbruházható licencengedélyt megszerezte a védjegy lajstromba bejegyzett jogosultjától, és ez az engedély kiterjedt a védjegy domain névben történő felhasználására is, mely sajátos jelentőségű védjegyhasználati cselekmény).
A Kérelmezett által hivatkozott (nem kizárólagos) viszonteladói illetve forgalmazói szerződés alapján a Kérelmezett csak arra szerzett lehetőséget, hogy végfelhasználóknak eladja a terméket, cserébe árengedményt kapott. Ugyanakkor nem esett benne szó a SEGWAY megjelölés magyarországi használatáról. A Kérelmező azt is igazolta, hogy a szerződéses jogviszony a Kérelmező és a Kérelmezett szerződéses partnere (Urban Mobility) közt megszűnt, az Urban Mobility a jelenlegi állás szerint továbbruházható licencengedélyt már nem tud a Kérelmezettnek biztosítani, még akkor sem, ha esetleg korábban védjegyhasználati joggal rendelkezett is (nemo plus iuris). A fentiek alapján a Kérelmezett legfeljebb a jogkimerülés szabályai szerint tudná (védjegyhasználati jogát az eredeti jogosultig visszavezetve) kimenteni magát.

A Kérelmező hivatkozott a Kérelmezett jogos érdekének hiányára [Szabályzat 30. pont], ugyanakkor ezt nem kellően megalapozott jogi okfejtéssel alátámasztva tette. E körben fontos rámutatni, hogy a Szabályzat 30. pont a) bekezdése szerint a jogos érdeket igazolja az, ha a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett. A Kérelmező maga is arra hivatkozott, hogy a Kérelmezett SEGWAY terméket (valamint kiegészítőket) árusít a honlapjain. A névhez tehát „jogos érdeke” (a Szabályzat szerint vett értelemben) fűződhet annak is, aki védjegyjogi értelemben nem rendelkezik a megjelölés használatának jogával.
A Kérelmező hivatkozott e körben a Kérelmezett tisztességtelenségére és a két vállalkozás közti (szerződéses) üzleti kapcsolat hiányára. Mivel a Regisztrációs Döntnök álláspontja szerint ezek az érvek inkább a rosszhiszeműség keretében értékelendők, és abban a körben a Kérelmező alaposan megindokolt érveket hozott fel, az itt felsorolt tényeket a Regisztrációs Döntnök a rosszhiszeműség kérdéskörében látta indokoltnak értékelni.

A Kérelmező hivatkozott a Szabályzat 31. b) pontjára. Ezen jogcím alapján a Kérelmezőnek azt kell bizonyítania, hogy a Kérelmezett a domaint azon célból igényelte, hogy megakadályozza, hogy azt az arra jogosult használja. A Regisztrációs Döntnök meglátása szerint a rosszhiszeműségnek ez a nevesített esete nem bizonyítható egyértelműen. Rendszertani értelmezés szerint ezen rendelkezésnek – így különösen a második alesetének – szóhasználatából az tűnik ki, hogy ez a rosszhiszeműségi jogcím akkor alkalmazható, ha a jogosulti használat ellehetetlenítése mellé a domain használó részéről vagy a használat hiánya, vagy esetleg látszat-használat áll fenn. Tehát ez az eset arra vonatkozik, amikor a domain használójának elsődleges célja nem annak saját céljára történő használata (függetlenül a használat jó-vagy rosszhiszeműségétől), hanem a használat ellehetetlenítése az eredeti jogosult számára. Ez pedig jelen esetben a becsatolt mellékletek és a honlapok tartalma alapján nem állapítható meg.

A Kérelmező hivatkozott a Szabályzat 31. c) pontjára („versenytárs szakmai tevékenységének megzavarása”). Ezzel kapcsolatban a Regisztrációs Döntnök megjegyzi, hogy a „megzavarják” kitételt a döntnöki eljárásban megszorítóan kell értelmezni. Nyilvánvaló, hogy minden olyan domain, mely akár a legcsekélyebb mértékben is – függetlenül az üzleti tisztesség követelményének vizsgálatától – hasonló a kérelmező védett nevéhez, zavaró a név jogosultja, az adott eljárásban igényeit érvényesíteni kívánó fél számára. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy döntnöki eljárásban a Szabályzat ezen pontja alapján minden szubjektíve zavaró tartományt meg lehetne szerezni.

A jelen esetben sem a Szabályzat fenti tényállása jellemzi az érintett három domain név használatát. A budapesti túrák szervezése tekintetében nincs is versenyhelyzet a felek közt, a Kérelmezett pedig a rendelkezésre álló információk szerint a Kérelmező által gyártott termékeket árusítja, csak éppen nem úgy, ahogy azt a Kérelmező szeretné.

A fogyasztók a felkínált áruk/szolgáltatások kapcsán valóban hihetik azt, hogy a honlapokon felkínált áruk és szolgáltatások az eredeti védjegyjogosulttal üzleti kapcsolatban álló vállalkozástól származnak, ez viszont inkább az alább következő jogcím [31. d) pont] esetében releváns.

A Kérelmező hivatkozott a Szabályzat 31. d) pontjára (a domain név haszonszerzési céllal történő felhasználása, a domain név összetéveszthető egy védjeggyel). Mivel az alapul fekvő jog jelen esetben védjegyoltalom, így ez a pont ebben az eljárásban a védjegybitorlás egy konkrét tényállását írja körül. A védjegyek oltalma 2004. május 1-je óta érvényes Magyarországon, ez a dátum megelőzi mind a cégnév bejegyzését, mind a domain nevek igénylését (pl. segway.hu: 2004-10-10; segwaykft.hu: 2015-06-29).

A Szabályzat idevágó rendelkezése akkor is alkalmazandó, ha már az igénylés időpontjában megállapítható a rosszhiszeműség [29. b)]. A Regisztrációs Döntnök eljárása során a 31. c) pont vizsgálatánál kifejtettekre tekintettel is – megállapította, hogy a felkínált áruk és szolgáltatások a védjegy oltalmi körébe tartoznak. A Kérelmezett megvalósította a látogatók haszonszerzési célú gyűjtését, a védjegy eszközül használását saját népszerűségének növelésére. Ezek alapján a Regisztrációs Döntnök a kérelmet ebben a vonatkozásban a segway.hu domain tekintetében alaposnak fogadta el.

A segwaykft.hu domain esetében a Regisztrációs Döntnöki Tanács leszögezi, hogy a Kérelmezettet a cégbíróság által bejegyzett cégneve vonatkozásában megilleti a névviseléshez való joga, amely magában foglalja annak domain névként történő használatát is.

A Regisztrációs Döntnök a Szabályzat 31. e) pontja alapján előterjesztett kérelmezői érvekkel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. Mind a kérelmezői, mind a kérelmezetti cégek vezérszava a „Segway” megjelölés, mely a Kérelmezett esetében a toldatos formájában teljesen megegyezik a segwaykft.hu névvel, a jelen eljárás tárgyává tett egyik domainnel. Mivel mindkét cég nevének vezérszava megegyezik a vitatott domain nevek megkülönböztető elemet hordó tagjával, ezen jogcím alapján a Regisztrációs Döntnök egyik fél vonatkozásában sem állapította meg a „bizonyítható kapcsolat” hiányát. Másképp megfogalmazva: a Kérelmezett tekintetében létező „bizonyítható kapcsolat” miatt a Szabályzat e pontja jelen ügyben nem alkalmazható.

A Regisztrációs Döntnöki Tanács elismeri, hogy a védjegy a jogosult számára kizárólagos használatot biztosít, és annak cégnévként történő használata is csak a védjegyjogosulttól származó erre irányuló engedély esetén jogszerű. Ugyanakkor a Regisztrációs Döntnök hatásköre nem terjed ki az esetleges védjegybitorlás megállapítására és még kevésbé állna hatáskörében a cégbíróság által jogerősen nyilvántartásba cégnév használatától eltiltani a Kérelmezettet. Ilyen határozati rendelkezés kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozik, amely a keresetnek történő helyt adás esetén természetesen a védjegy cégnévben történő használatától való eltiltás mellett a domain név használatra is ráhatással bír.

A segwaytourbudapest.hu domain esetében a védjegyoltalom korlátai (207/2009/EK rendelet 12. cikke) alapján a jelen ügyben inkább az volt megállapítható, hogy a védett név oltalma nem terjed ki a honlapon kínált szolgáltatásokra (túrák szervezése, bérbeadás), illetve a szolgáltatások nem haladják meg az üzleti tisztesség által diktált korlátokat. Mivel a jármű típusának (az önegyensúlyozó, két kerekű, elektromos meghajtású eszköznek) a tömör leírására jelenleg nem igazán van más alternatíva, a védjegy használata szükségesnek tekinthető e körben, hiszen a nyújtott szolgáltatás leírása is csak ennek segítségével lehetséges, a védjegy lényegében a szolgáltatás fajtájára, jellemzőjére vonatkozó jelzés (a bérbeadás tekintetében a védjegy továbbá szükséges a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére). A honlap tartalma és a domain alapján nem valószínű, hogy a közönség a szolgáltatás nyújtóját összetéveszti a védjegyjogosult céggel (a járművek amerikai gyártójával).

Noha a segway.hu domain név vonatkozásában is megállapítható a Kérelmezett javára a Szabályzat alapján fennálló névhasználati joga, azonban a védjeggyel egyező domain név esetében a Regisztrációs Döntnöki Tanács álláspontja szerint a Kérelmezett rosszhiszeműsége a Szabályzat 31. d) pontja alapján fennáll. A Kérelmezett tévesen kelti azt a látszatot, hogy a védjegy jogosultjával hivatalos üzleti kapcsolatban áll, ily módon a domain felhasználása rosszhiszeműen történik, védjegyjogi szempontból pedig nem összeegyeztethető az üzleti tisztességgel (ld. e körben: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.493/2011/4. a birosag.hu oldalon a védjegyoltalom terjedelmét illetően). A kérelmezői termékek ajánlása során a Kérelmezett a más domain nevek alatt elérhető honlapjain jogosult feltünteti a kínált berendezések mellett a védjegyet a jogkimerülés szabályainak megfelelően.

Nincs jogi relevanciája annak a kérelmezetti érvnek, hogy viszonteladói tevékenységét színvonalasan végezte, illetve, hogy a múltban az eredeti védjegyjogosult érdekeit messzemenőkig szem előtt tartva végezte. Ugyanis nem szolgáltatott bizonyítékokat arra nézve, hogy névhasználati jogosultsága jelen eljárás megindításának időpontjában fennállt. A védjegy használatára az engedélyt nem lehet hallgatólagosan megadottnak tekinteni, ehhez kifejezett hozzájárulás kell.

Hibás az a kérelmezetti érv, mely szerint alkalmazni kellene a védjegyhasználat elmulasztásának, illetve a belenyugvásnak a jogkövetkezményeit a Vt. 17. és 18. §-ai alapján. Egyrészt mivel az alapul fekvő jog közösségi védjegy, ezért az alkalmazandó háttérjogszabály jelen esetben a Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (Rendelet). A Rendelet 54. cikke alapján pedig egyrészt – ahogy arra a Kérelmező a magyar Vt. vonatkozó szabályára helyesen mutatott rá – a belenyugvás szabályai, csak későbbi lajstromozott védjegyre vonatkoznak, védjegye pedig a Kérelmezettnek nincs, másrészt a használat hiányát és annak jogkövetkezményeinek alkalmazhatóságát csak külön eljárásban lehet megállapítani. A Regisztrációs Döntnöknek erre saját eljárásában nincs hatásköre, nem vitathatja fennálló lajstromozott iparjogvédelmi jogosultság érvényességét.

Jogkimerülésről (ld. 207/2009/EK rendelet 13. cikk) csak konkrét árukkal, illetve az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatban lehet szó, egyéb védjegyhasználati cselekmények nem vezethetnek az oltalom kimerüléséhez.

Az üzleti tevékenység során a védjegynek üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon és árlistán történő feltüntetése nem jogszerű, ha azt a látszatot kelti, hogy a kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a védjegyjogosulthoz kötődik. Az ilyen jellegű használat nem vezet jogkimerüléshez. (Ld. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.062/2008/4.; birosag.hu oldal.)
A védjegyoltalom kimerülésének szabálya csak a védjeggyel ellátott áruk forgalomba hozatala esetén alkalmazható. A domain névben történő használat ezt az árukkal kapcsolatos megjelölés használatot meghaladja, az ilyen használat nem vezethet a védjegyoltalom kimerüléséhez. (Ld. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.229/2011/4. és Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.493/2011/4. a birosag.hu oldalon elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisban.)
Az árukkal kapcsolatos megjelölés-használat a 207/2009/EK rendelet 13. cikke körében tehát általában nem történhet a domain névben.

A Regisztrációs Döntnöknek nincs hatásköre az felek eljárási költségeinek megtérítéséről határozni.

A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

A Regisztrációs Döntnök a jelen döntést a Szabályzat 34. pontja alapján azzal küldi meg a Kérelmezőnek, a Kérelmezettnek, és a Nyilvántartónak, hogy az a Nyilvántartó által végrehajtható, kivéve, ha a felek 30 napon belül igazolják, hogy a kérelmezett domain tárgyában közöttük bírósági eljárás van folyamatban.

Budapest, 2015. december 1.

Pintz György előadó döntnök
Dr. Mayer Erika szavazó döntnök
Dr. Verebics János szavazó döntnök

Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum