Elfelejtettem a jelszót.

barkafonal

REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK

DÖNTÉSE

a barkafonal.hu domain név tárgyában indult eljárásban

A Gyapjúmesék Kft. (1114 Budapest, Ulászló u. 8.) Kérelmező által Varga Gabriella (2092 Budakeszi, Kenderföld utca 6., „whois” nyilvántartás szerinti korábbi cím: 1051 Budapest, Október 6. u. 21. V./4.) Kérelmezett ellen a barkafonal.hu domain név tárgyában indított Regisztrációs Döntnöki eljárásban meghozta az alábbi

DÖNTÉST:

A Regisztrációs Döntnök a Kérelmező által barkafonal.hu domain név tárgyában előterjesztett kérelmet alaptalannak találja, a kérelmet elutasítja.


Indokolás:


I. A Kérelmező előterjesztése

A barkafonal.hu domain ügyében a Gyapjúmesék Kft. Kérelmező megfelelően igazolt jogi képviselője útján elektronikus úton kérelmet nyújtott be, melyben a barkafonal.hu domain név Kérelmezettől a Kérelmezőre való átruházását kérte. A kérelem Kérelmezettjeként (domain használóként) Varga Gabriellát jelölte meg.

A Kérelmező arra hivatkozott, hogy a domain név megtévesztően hasonlít a Kérelmező által használt kereskedelmi névhez (ill. azonos azzal). Előadta, hogy a Kérelmezett – aki a kérelem benyújtása idején a Kérelmező cég egyik tagja – a barkafonal.hu domain nevet 2010.02.15. napján regisztrálta. A Kérelmező céget 2013.08.27-én jegyezték be. Kérelmezett a Kérelmező 2014.07.09-i taggyűlésén úgy nyilatkozott, hogy kötelezettséget vállal a barkafonal.hu domain név Kérelmezőre történő átruházására 15 napon belül.

A Kérelmező előadta, hogy a Kérelmezett a domain nevet – álláspontja szerint rosszhiszeműen – nem ruházta a Kérelmezőre. A Kérelmező azonban a Kérelmezett tudtával továbbra is széles körben használta azt. A Kérelmező szerint mára a „barkafonal” a Kérelmező kereskedelmi nevévé vált, a látogatók erről ismerik fel. A Kérelmező ennek bizonyítékaként ismertette internetes oldalainak és online jelenlétének látogatottsági, valamint megtekintési adatait, elektronikus levelezési címét, hagyományos boltjának Működési Engedélyben szereplő nevét, illetve ismertette a márkanévvel kapcsolatos árbevételét, éves reklámköltségeit. Előadta, hogy álláspontja szerint a barkafonal.hu domain nevet sajátjaként használta, a domain névvel megegyező kifejezés a Kérelmező kereskedelmi nevévé vált. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az keletkeztette a kereskedelmi nevet, hogy a fogyasztói felé ezen a néven lépett fel, és a fogyasztók a Kérelmezőt e név alatt ismerik fel.

A Kérelmező ezeken felül előadta, hogy álláspontja szerint a Kérelmezőnek a hazai és a közösségi jog által is biztosított jogosultsága a domain név használata. A domain név és az alatta elérhető kereskedelmi szolgáltatás, valamint az online környezettől független kereskedelmi tevékenység és nyomtatott megjelenés az elmúlt években széles körben ismertté vált, azt a fogyasztók a Kérelmező szolgáltatásával azonosítják.

A Kérelmező hivatkozott arra, hogy a „barkafonal” kifejezés kereskedelmi névként való használatára versenyjogi alapú jogvédelmet is szerzett [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6.§], továbbá arra, hogy a bírói gyakorlat szerint valamely kifejezés kereskedelmi névként való használata a névviselési jogot akkor alapozza meg, ha az elnevezés huzamos és kiterjedt használat révén megkülönböztető képességet szerzett („ÍH 2011.154.”). A Kérelmező álláspontja szerint e feltétel a több éve tartó, folyamatos használat révén teljesült.

A Kérelmező előadta, hogy a Kérelmezettnek azért nem fűződik joga a domain névhez, mert saját neve alatt kereskedelmi tevékenységet nem végzett, arra előkészületeket nem tett.

Álláspontja szerint a Kérelmezett magatartása rosszhiszemű, mivel annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt már kötelezettséget vállalt a domain név átruházására, ezt nem tette meg, és hagyta, hogy a Kérelmező a barkafonal kereskedelmi nevet abban a hiszemben vezesse be, hogy a domain név őt illeti. Mára a domain név értékét meghatározó kereskedelmi név a Kérelmezettet illeti, a Kérelmezett azonban csak jelentős vételár fejében lenne hajlandó a domain átruházására. A Kérelmezett a Kérelmezőt a domainadminisztrációs jogának azonnali megvonásával fenyegeti, miközben a Kérelmező szerint a domain értéke a kérelmező tevékenységének és ráfordításainak eredménye. A csatolt ügyvédi felszólítás alapján a kérelmezett 35.000,USD összeget követel.


II. A Kérelmezett érdemi védekezése

A Kérelmezett megfelelően igazolt jogi képviselője útján előterjesztett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága miatt.

Kérelmezett álláspontja szerint a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata (a továbbiakban: „Eljárási Szabályzat”) 29. pontja szerinti jogilag védett névnek – ahhoz, hogy a domain átruházása iránti kérelem alapját képezze – a domain regisztrációját megelőzően kell léteznie a Kérelmező javára. Ehhez képest megállapítható, hogy a Kérelmező még nem is létezett akkor, amikor a domaint regisztrálták. A Kérelmező céget a cégbíróság ugyanis – a Kérelmező saját nyilatkozata szerint is – csak 2013. augusztus 27-én jegyezte be, ehhez képest a domain regisztrációja már 2010. február 15-én megtörtént.

A Kérelmezett előadta: ahogy az a Kérelmező által megjelölt www.barkafonal.hu címen olvasható, a „barka” márkanevet a fonalakkal kapcsolatban nem a Kérelmező, hanem a Kérelmezett találta ki, és ő kezdeményezte annak kereskedelmi márkanévként való használatát. Tekintve, hogy a honlapot a Kérelmező üzemelteti, és annak tartalmát kizárólag ő szerkeszti, a Kérelmezett álláspontja szerint az a Kérelmező saját nyilatkozataként is értékelhető.

A Kérelmezett szerint a Kérelmezőt nem illeti meg az általa hivatkozott kereskedelmi név, mert az nem a Kérelmező kereskedelmi neve, hanem a szintén a Kérelmezett által alapított Barka Fonal Kft. cégneve. A Kérelmezett előadta, hogy a „barkafonal” név egyben a Barka Fonal Kft. (Cg. 01-09-935168; 1063 Budapest, Szív utca 33.) neve is, amelyet a Kérelmezett két héttel a domain regisztrációját követően, 2010. március 1-jén alapított. Álláspontja szerint ezért a barkafonal név elsősorban a Barka Fonal Kft. jogilag védett neve.

A Kérelmezett a fentieken túl előadta, hogy a „barka” a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által 201.982 szám alatt lajstromozott nemzeti védjegy, amelynek kizárólagos jogosultja maga a Kérelmezett. A lajstromkivonat tanúsága szerint a védjegyoltalom kiterjed többek között a 23. osztályban fonalak és cérnák textilipari felhasználására. A Kérelmezett szerint a Kérelmező ezen az áruosztályon belül használja a védjegyet.

A Kérelmezett előadta továbbá, hogy a barkafonal.hu domain nevet eddig a Kérelmező a Kérelmezett hozzájárulása alapján használta. Álláspontja szerint erről kifejezetten szerződés, így különösen védjegyhasználati szerződés sem szóban, sem írásban nem jött létre közte és a Kérelmező között. A Kérelmezett a Kérelmező cégben meglévő üzletrésze útján kívánt részesedni a domain alatt végzett kereskedelmi tevékenység hasznából. A domain nevet a Kérelmezett ilyen módon hasznosította, ami álláspontja szerint az Eljárási Szabályzat 30. pontjában írtak szerint a domain használatának minősül. A Kérelmezett a „barka” védjegy, illetve a domain név további használatáért ellenértéket akkor kifejezetten nem kért, ugyanakkor nem is mondott le kifejezetten az ezek használatáért engem megillető díjazás iránti igényéről.

A Kérelmezett szerint 2016. július 6-án kelt, a védjegyhasználattal való felhagyásra irányuló felszólítására tekintettel, a levélben tűzött határidőt (2016. július 15.) követően a Kérelmező védjegybitorlást követ el azzal, hogy a gazdasági tevékenysége során, így domain névként is használja a „barka” nevet. A Kérelmezett álláspontja szerint a „barka” védjegy nem szóvédjegyként került lajstromozásra, de miután annak egyértelműen meghatározó domináns eleme maga a „barka” szó, kijelenthető, hogy a védjegyoltalom kiterjed a „barka” szó minden felismerhető megjelenési módjára is, függetlenül attól, hogy az a lajstromozott megjelenési mód-e vagy sem. A „barkafonal” név tartalmazza a „barka” szót, így a védjegy használatának minősül.

A fentieken túl a Kérelmezett előadta, hogy amikor a Kérelmező 2014.07.09-i taggyűlésén úgy nyilatkozott, hogy kötelezettséget vállal a barkafonal.hu domain név Kérelmezőre történő átruházására 15 napon belül, nem állt szándékában, hogy a védjegyoltalmat, valamint a domain név használatának kizárólagosságát véglegesen és ingyenesen ruházza át a Kérelmezőre. A Kérelmezett a nyilatkozatot úgy értelmezte, hogy olyan okirat aláírását vállalta, amellyel a védjegy és a domain használatát engedélyezi a cégnek, de ennek feltételeiről nem állapodtak meg. A fentebb hivatkozott taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt egyetlen mondat a Kérelmezett szerint nem minősül érvényes szerződésnek, mert az egyoldalú nyilatkozat, illetve hiányzik belőle lényeges feltételekben, különösen a használat ellenértékében való megállapodás. A Kérelmezett álláspontja szerint a védjegyoltalomból eredő jogokkal továbbra is kizárólag ő rendelkezik.

A Kérelmezett előadta, hogy álláspontja szerint a Tpvt. 6.§ szerinti jellegbitorlás elleni védelem nem rontja le a védjegyoltalmat, mivel az őt megillető védjegyoltalom előbb keletkezett, mint a Kérelmező esetleges versenyjogi védelme. A kérelmezett véleménye szerint a Kérelmező által hivatkozott ÍH 2011.154 számú jogeset a jelen ügyben nem releváns, mivel a hivatkozott esetben a kereskedelmi név nem került szembe védjeggyel, hanem a perben csupán az volt az egyik kérdés, hogy egy szó kereskedelmi névként történő huzamos és kiterjedt használata alapot ad-e a Ptk. szerinti névjogi védelemre egy regisztrált domainnel szemben.

A Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmező javára a domain regisztrációját követően esetlegesen létrejött jogi védelem a kereskedelmi név használatára nem vehető figyelembe a domain visszavonása és átruházása iránti kérelem alapjaként.

A Kérelmezett szerint rosszhiszeműsége nem állapítható meg, mivel az Eljárási Szabályzat a 31. pontjában határozza meg azokat az eseteket, amelyeknél a domain névnek az Eljárási Szabályzat 29. b) pontja szerinti rosszhiszemű igénylése vagy felhasználása megállapítható, és a Kérelmező által rosszhiszeműségként hivatkozott körülmények az Eljárási Szabályzat 31. pontjában meghatározott esetek egyikébe sem illeszthetők be. A Kérelmező szerint nem áll fenn jogi erejű kötelezettsége a domain átruházására, továbbá a domaint teljesen tisztességesen és jóhiszeműen regisztrálta, amikor a Kérelmező cég még nem is létezett.

Végül a Kérelmezett előadta, hogy a jelen domain névvel összefüggésben keresetet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken. A keresetlevelet és az annak benyújtását igazoló dokumentumokat szintén csatolta. Hivatkozott az Eljárási Szabályzat 26. a) pontjára, melynek értelmében amennyiben a kérelmezett domain név tárgyában bíróság vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, az azt jogerősen lezáró határozat meghozataláig a Regisztrációs Döntnök az eljárását szünetelteti. A keresetben a Kérelmezett kéri a korábban hivatkozott védjegyének bitorlását megállapítani a Kérelmezővel szemben. Ennek alapjául többek között arra hivatkozik, hogy a Kérelmező a barkafonal.hu domain nevet használja, a „barkafonal” kereskedelmi név alatt gazdasági tevékenységet folytat, továbbá a domain név alatt webshopot üzemeltetet.

A fentiekre tekintettel a Kérelmezett kérte a Kérelmező kérelmének elutasítását és vagylagosan az eljárás szüneteltetését a per befejezéséig.


III. A Kérelmező észrevétele a Kérelmezett megjegyzésére

A Kérelmező fenntartotta a kérelemében foglaltakat, illetve a Kérelmezett érdemi védekezésében foglaltakat vitatta. A Kérelmező a Kérelmezett érdemi védekezésére az alábbi észrevételeket tette.

A Kérelmező hangsúlyozta, hogy a Kérelmezett kötelezettséget vállalt a domain átruházására. Kifejtette, hogy még ha Kérelmezett találta is ki a „barka” márkanevet a fonalakkal kapcsolatban, a kereskedelmi név nem a kitalálásával válik kereskedelmi névvé, hanem egy folyamat eredményeként, az üzleti tevékenység folytán.

A Kérelmező vitatta, hogy a kereskedelmi név a Barka Fonal Kft.-t illetné. Mint az a Kérelmezett által is csatolt Barka Fonal Kft. (Cg. 01-09-935168) cégkivonatból kitűnik, a céget a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015. szeptember 4. napi hatállyal megszűntnek nyilvánította. [A cég esetében a Döntnök megállapította, ez a kft. 2015 óta kényszertörlési eljárás alatt áll.] A Kérelmező szerint a kereskedelmi nevet – a Barka Fonal Kft. belenyugvása és ráutaló magatartással történő hozzájárulása mellett – üzleti tevékenysége körében évek óta a Kérelmező használja kizárólagosan. Másrészt, ha egy gazdasági társaság megszünteti üzletmenetét, a korábbi üzletmenethez kapcsolódóan a cégnév elveszíti kereskedelmi névi jogi minőségét.

A Kérelmező kitért arra is, hogy véleménye szerint a hivatkozott cég (amennyiben egyáltalán releváns ebben az ügyben) ráutaló magatartásával hozzájárult a kérelmezett domain név használatához és regisztrálásához. A hozzájárulás tényét igazolja szerinte, hogy a megszűnt társaság korábban maga is használta a domaint annak ellenére, hogy nem ő regisztrálta, tehát tudott annak jogi státuszáról. A domain használatát engedte át a Kérelmezett a Kérelmezőnek a Gyapjúmesék Kft. taggyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint.

Ezt követően a Kérelmező azzal érvelt, hogy a Kérelmezett a domain nevet több mint két éve nem használta. A 2014.07.09. napján kelt taggyűlési jegyzőkönyvben kötelezettséget vállalt a domain név használati jogának 15 napon belüli átruházására. A gyakorlatban a vállalása alapján a Kérelmezett felhagyott a használattal, hogy az abból későbbiekben fakadó hasznokat a társasági részesedésén keresztül szedje. Ez (a társasági részesedés) azonban nem minősül használatnak.

A Kérelmező érvelése szerint a hivatkozott védjegy nem releváns ebben az eljárásban. Amire a Kérelmezett hivatkozott, az egy ábrás védjegy, a megjelölés szóvédjegyként a Kérelmező szerint önmagában alkalmatlan lett volna lajstromozásra, mivel hogy a védjegy domináns eleme a magyar nyelvben általánosan használt elnevezés. A védjegy és a domain név egymástól oly mértékben különbözik, hogy a védjegy által nyújtott védelem az elnevezésre már nem terjed ki. A védjegy és a domain hasonlósága esetén a védjegyet és a megnevezést teljes egészében kell vizsgálni, és így kell következtetni arra, fennállhat-e a veszélye, hogy a fogyasztók az elnevezésről a védjegyre asszociáljanak. A konkrét esetben az összetévesztés lehetősége a védjegy ábrás megjelenése, valamint a domináns elem és a megnevezés különbözősége miatt is kizárt. A domain név egy szóösszetétel (barka + fonal) mely összevonva már nem létezik a magyar nyelvben, így összességében fantáziaszó. Az, hogy a megnevezés előtagja egy ábrás védjegy eleme, abban az esetben lehetne kizáró ok, ha az összetévesztés veszélye fennállna ezen elem és a teljes megnevezés között, ez azonban jelen esetben nem valósul meg.

A Kérelmező rámutatott arra, hogy a Kérelmezett a védjegy átruházására a már többször hivatkozott taggyűlési jegyzőkönyvben szintén kötelezettséget vállalt, a domain használatával ezzel együtt fel is hagyott.

Végül a Kérelmező kifejtette, nem ért egyet a Kérelmezett által előterjesztett kereset alapján benyújtott szüneteltetési indítvánnyal, mert a kereset tárgya nem a domain név használati jogának rendezésére irányul, másrészt perjogilag még per sincs folyamatban a felek között, hiszen alperes részére a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék eddig nem kézbesítette.


IV. A Szabályzat vonatkozó rendelkezései

A Szabályzat 27. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a Kérelmező és Kérelmezett írásbeli előterjesztései, valamint a Nyilvántartó által vezetett nyilvántartásban és az Interneten szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.

A Szabályzat 29. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:
a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

A Regisztrációs Döntnök előtt továbbá a Szabályzat 30. pontja alapján az adott domain név használatához fűződő jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha:
a) a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett; vagy
b) a Kérelmezett olyan személy, akinek, illetve amelynek a domain név a közismert elnevezése; vagy
c) a Kérelmezett törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a felhasználók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más személy jogosult.

A Szabályzat 31. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök előtt a domain név igénylésével vagy használatával kapcsolatos rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha:
a) a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek ellenérték fejében átruházzák, vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsák; vagy
b) a domain nevet abból a célból igényelték, hogy megakadályozzák, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy:
i. a Kérelmezett ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy
ii. a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy
c) a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy
d) a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult, és az összetévesztést a Kérelmezett internetes honlapján vagy on-line címén hirdetett vagy található termék vagy szolgáltatás, illetve bármely más, a honlappal vagy on-line címmel kapcsolatos információ alapozza meg; vagy
e) a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név használója és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.


V. A név védettsége

A Regisztrációs Döntnök a Szabályzat 29. pontjában foglaltak alapján valamennyi eljárásban először is azt vizsgálja, hogy a kérelmezett domain név a Kérelmező javára valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján védett név-e, vagy hogy az adott név használatára a Kérelmező jogosult-e valamely jogszabály alapján (az adott körben kizárólagos jelleggel).

A rendelkezésre álló információk és bizonyítékok alapján a Döntnök számára úgy tűnik, hogy a Kérelmező legfeljebb a versenyjog (az ún. kereskedelmi nevek) szabályai alapján tarthat igényt annak megállapítására, hogy a név kapcsán jogilag „védett” névről van szó, hiszen a védjegy épp a Kérelmezett oldalán van bejegyezve. Ez az igény azonban nem tűnik alaptalannak, hiszen a felek előadásai alapján legalább két éve a Kérelmező használja a nevet gazdasági tevékenysége kapcsán, és a név ismertsége igen széles körű. A Kérelmezett által támasztott magas összegű fizetési igény (35.000,- USD) is arra utal, egy értékes kereskedelmi névről van szó.

A Szabályzat összefüggésében a jogi védettség akkor is releváns lehet, ha a jogi oltalom létrejötte későbbi, mint a domain regisztrációja, ezért van szó a rosszhiszeműség fogalma körében külön a „használatról” az „igénylés” mozzanata mellett (ld. Szabályzat 29./31.). A domain regisztrációjának időpontja tehát önmagában nem döntő.

A következő kérdés az, hogy a Kérelmezett védjegyének létezése mellett lehet-e arról beszélni, hogy a versenyjogi oltalom a Kérelmezőt illeti.

E körben releváns körülmény:
- a Kérelmezett védjegyének oltalma kiterjed arra a termékkörre, amely körben azt a Kérelmező használja;
- mindkét fél megerősítette, hogy a védjegy létezéséről és státuszáról (tulajdonosi helyzetéről) mindkét félnek tudomása volt;
- mindkét fél megerősítette, hogy a „barka” márkanév Kérelmező által megvalósított használatáról mindkét félnek tudomása volt;
- nem jött létre kifejezett megállapodás a védjegy használatáról a védjegyjogosult és a Kérelmezett között, de a joggyakorlat alapján ez nem is szükséges feltétel, e nélkül is megállapítható a védjegy más útján történő hasznosítása [Vt. 18. § (3) és 23. §], sőt a védjegyjogosult magyarországi leányvállalata esetén a bírói gyakorlat általában vélelmezi a védjegyhasználati engedélyt;
- a Kérelmezett a Kérelmező egyik tagja, vagyis jogilag érdekelt a Kérelmező tevékenységében, a „kereskedelmi nevet” is közvetetten ő hasznosítja (részben, a tagsági részesedése mértékéig);
- a Kérelmezett 2016-tól kezdődő hatállyal pert indított a védjegy használatának megszüntetése végett, ugyanakkor – bár kilátásba helyezte – nem szüntette meg a Kérelmező domain névhez való hozzáférését, azt továbbra is a Kérelmező használja (a Kérelmezett a saját regisztrátorához intézett egyszerű nyilatkozattal intézkedhetett volna a domain használatának azonnali megszüntetése végett, ha valóban az volna az érdeke, hogy megszűnjön a Kérelmező használata);
- a Kérelmező mindezidáig nem indított pert a védjegy megszerzése végett, mindössze a Kérelmezett e körben tett 2014-es kötelmi jellegű nyilatkozatára hivatkozott, nem vitatva azt, hogy a védjegylajstromban mindig is a Kérelmezett volt feltüntetve.

A megszűnt harmadik fél (Barka Fonal Kft.) a Regisztrációs Döntnök szerint nem releváns jelen ügyben.

A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök álláspontja az, hogy 2014 és 2016 között a Kérelmezett védjegyének a hasznosítása valósult meg. Immár valószínűleg mindkét fél tisztában van azzal, hogy bölcsebb dolog lett volna a márkanév és a védjegy sorsát részletesen szabályozni az együttműködés kezdetén, megelőzve ezzel a későbbi vitákat és jogvitás helyzeteket, de jelen pillanatban a jogi védelem az ügy előzményei alapján elsősorban a Kérelmezettet illeti, jelen ügyben az a döntő.

Ha el is ismernénk, hogy a Kérelmező számára a versenyjog önmagában ad valamiféle oltalmat a névre a magyar piacon, a Tpvt. 6.§-a alapján a Kérelmező valószínűleg nemigen tudná eltiltási igényét érvényesíteni a Kérelmezettel szemben, akinek védjegye van a megjelölésre. Márpedig a Szabályzat célja végső soron az, hogy a jogi védettség érvényesíthetőségét leegyszerűsítse.

Megjegyzendő még, hogy a védjegy hasznosítása a Kérelmezőt is feljogosítaná a védjegyoltalom érvényesítésére, de használati joga alapján a Kérelmező csak akkor léphetne fel a védjegy bitorlásával szemben, ha be lenne jegyezve a joga a lajstromba [Vt. 29. §].

A Kérelmezett 2016-os lépései között a Regisztrációs Döntnök véleménye szerint vannak olyanok, amelyek nincsenek teljes összhangban a keresetben megfogalmazott kizárólagossági igénnyel (pl. a domain név tényleges zavartalan használatának lehetővé tétele). Ennek azonban az is lehet az oka, hogy a Kérelmezett 2014-es nyilatkozata a védjegy átruházásáról e pillanatban többféle jogi megítélés alá eshet [pl. Ptk. 6:2. §, 6:73. §, 6:587. §; Vt. 19. §], és a bizonytalan jogi helyzet megszűnéséig a kívülálló számára sem tűnik célszerűnek „kivégezni” a márkanév piacát azzal, hogy hirtelen teljesen megszüntetik annak a használatát.

A fentiek fényében hiányzik a Kérelmező oldalán a név védettsége, így a kérelme nem lehet alapos.

Mivel a védettség az egyike az e körben releváns konjunktív feltételeknek, a további feltételek vizsgálata nem szükséges.

Ha azonban abból indulunk ki, hogy a Kérelmező tevékenysége a védjegy hasznosítását valósította meg, akkor a Kérelmezett oldalán megállapítható a jogos érdek [ld. Szabályzat 30. c)], a rosszhiszeműség [31.] pedig hiányzik.

A Regisztrációs Döntnök fenti álláspontja mindössze a domain használata tekintetében lehet mérvadó, a felek társasági jogvitájának eldöntése más fórumokra tartozik.


VI. A szüneteltetésre vonatkozó kérelem elbírálásának alapja

A Szabályzat 26. a) pontja értelmében a Regisztrációs Döntnök az eljárást szünetelteti, ha tudomására jut, hogy a kérelmezett domain név tárgyában a Kérelmező és Kérelmezett között bíróság vagy más alternatív vitarendező fórum, illetve hatóság előtt eljárás van folyamatban az eljárást jogerősen lezáró bírósági határozat vagy az alternatív vitarendező fórum döntésének meghozataláig, illetve ilyen hiányában a másik eljárás megszüntetéséig.

A Regisztrációs Döntnök megvizsgálta, hogy van-e folyamatban a felek között olyan bírósági eljárás, mely alapján jelen eljárás szüneteltetésének lenne helye. A Kérelmezett kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszékhez igazolt jogi képviselője útján 2016.08.15-én nyújtotta be és ezt letöltési igazolással igazolta. A Kérelmező szerint ugyanakkor még nincs folyamatban per a felek között, hiszen a keresetlevelet a bíróság számára észrevételei benyújtásáig nem kézbesítette.

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 121.§ (1) szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani. A Pp.124.§(1) alapján a bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított harminc napon belül megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi. A Pp.125.§(1) értelmében a bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, mely határnapra a feleket a keresetlevél másolatának egyidejű kézbesítésével megidézi. Végül a Pp.128.§ kimondja, hogy a perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be. E szabályok alapján különbség van a polgári peres eljárás megindítása és a perindítás hatályainak beállása között. Jóllehet a perindítás hatályai a keresetnek a bíróság által az ellenféllel való közlésével állnak be (Pp. 128.§), a tágabb értelemben vett polgári eljárás már a keresetlevél bírósághoz való benyújtásával megindul (Pp. 121.§(1).

A Szabályzat 26. a) pontja a szüneteltetés indokai között bíróság vagy más hatóság előtti eljárást, nem pedig pert említ. Mivel a bíróság előtti eljárás már a keresetlevél benyújtásával megindult, ezért nem megfelelő indok a szüneteltetés mellőzésére az a körülmény, hogy a keresetet a Kérelmezővel a bíróság hivatalosan még nem közölte.

A fentieken túl a Kérelmező szerint nincs helye az eljárás szüneteltetésének, mivel a kereset tárgya nem a domain név használati jogának rendezésére irányul.

A felek által csatolt keresetlevél III. 2) pontja alapján megállapítható: a bíróságtól a Kérelmezett többek között azt kéri, hogy a Kérelmezőt tiltsák el attól, hogy a barkafonal.hu domain nevet használja. A használattól való eltiltás a domain névvel összefüggő döntést jelent, ez nem vonható kétségbe, a Regisztrációs Döntnök szerint azonban még sem lenne logikus szüneteltetni jelen döntnöki eljárást. A védjegybitorlási perben nem a domain delegálhatóságáról foglal majd állást a bíróság, hanem annak használatáról: egy konkrét cég használhatja-e azt egy bizonyos termékkörben. Egy ilyen döntés csak közvetetten érinti a domain helyzetét.

Más szemszögből nézve: bármi legyen is a per végeredménye, annak nem lesz hatása a domain név és a Kérelmezett között jelenleg fennálló kapcsolatra. Akár megnyeri a pert a Kérelmezett, akár elveszíti azt, ugyanúgy a Kérelmezett nevén marad majd a domain név.

Ilyen körülmények között nincs oka szüneteltetni az eljárást, a bíróság döntése nem érintené a domain átruházása végett előterjesztett igényt. (Ha pl. egy viszontkeresetben a Kérelmező a védjegyet és a domaint magának igényelné, az már érintené, de ilyen igényt nem terjesztett elő.)

A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.


Budapest, 2016. október 11.

Pintz György döntnök

Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum