Elfelejtettem a jelszót.
Infomediátor » Hírek
A magánszféra védelme az információs társadalomban2006. 05. 30.

Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy a munkavállaló e-mailjeit elolvassa, illetve az internet használatát ellenőrizze?


Manapság már egyre természetesebb, hogy a munkavégzés feltételeként a munkavállaló részére a munkáltató internet hozzáférést, és e-mail címet biztosít. Nyilvánvaló, hogy a munkáltató mindezen juttatásokat azzal a szándékkal nyújtja, hogy ezek segítségével a dolgozó hatékonyabban tudja végezni munkáját, és a cég érdekében létesítsen gyors elektronikus kapcsolatot más személyekkel. A munkáltató természetes törekvése, hogy az általa biztosított, az ő tulajdonában lévő eszközökön, az ő költségén működtetett internet és e-mail kapcsolat használatát ellenőrizze, ilyen módszerekkel is figyelemmel kísérje a munkaidő hatékony kihasználását, illetve törekedjék saját jogai védelmére. A munkavállaló részéről azonban ugyanilyen erővel merül fel a magánszférája védelme iránti igény.
Kérdés, hogy a két, olykor egymással összeütközésbe kerülő jog közös határa hol húzódik, meddig terjed a munkáltató joga dolgozója e-mailjei és internet használatának ellenőrzésére, és meddig van joga a dolgozónak a saját magántitka, levéltitka megőrzésére?
Az európai jogrend egyik alapvető dokumentumának számító, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 8. Cikkelye a „Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog” cím alatt kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. Ezzel összhangban áll az Alkotmány 59. § (1), amely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogok körében biztosít védelmet a magántitoknak, és speciálisan a levéltitoknak. A polgári jog eszközei mellett a büntető jog is komolyan szankcionálja ezek megsértését.
Titoknak minősül minden olyan jog, tény, vagy adat, amelynek elleplezéséhez valakinek valamilyen érdeke fűződik. A magántitok védelme azonban nem feltétlen, bizonyos esetekben, jogszabály alapján lehetőség van azok megismerésére. Ilyen lehet például a nemzetbiztonság, vagy a bűnüldözés is.
A magántitok speciális formája, és azzal egyenrangú védelem alá esik az üzemi vagy üzleti titok is, amiből az következik, hogy ugyanolyan erős a joga a munkáltatónak a saját információi megőrzéséhez, mint a munkavállalónak ugyanehhez. Okszerűen következne ebből az egyensúlyi helyzetből, hogy a munkáltató a munkaeszköznek minősülő e-mail és internethasználat ellenőrzése útján jogosult védeni üzleti titkát, illetve ellenőrizni azt, hogy vajon azt ezen eszközök használatával nem sértették-e meg. A munkavállaló oldalán azonban egy további jog kerül a mérleg serpenyőjébe, amely a fenti képletet tovább bonyolítja.
Személyes adatnak minősül minden olyan adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkoztatható következtetés, amely bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.A magyar adatvédelmi törvény tehát meglehetősen tágan, az európai és nemzetközi gyakorlathoz képest meglehetős szigorúsággal állapítja meg a személyes adatok körét. Ezek után nem okozhat meglepetést, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az e-mail cím akkor személyes adat, ha a kapcsolat a cím és birtokosa között helyreállítható. A munkahelyi elektronikus levelezés tekintetében különbséget kell tenni a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét vagy nevének töredékét is tartalmazó, valamint az olyan e-mail címek között, amelyek a cég ügyeinek intézését szolgálják, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötöttek. Így személyes adatnak minősül a kiss@cegnev.hu, míg nem az az info@cegnev.hu. Ez utóbbiakon folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik - a postafiókhoz hozzáférő - munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott, hiszen azt a munkavállaló azt ennek tudatában tette. A személyes e-mail postafiókon folytatott levelezést viszont adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. Mint ahogy a munkáltató megfelelő jogszabályi felhatalmazás hiányában az érintettek hozzájárulása nélkül nem ismerheti meg a munkavállalója részére a céghez érkező küldemények tartalmát, azokat nem tarthatja vissza, illetve nem semmisítheti meg, valamint a telefonbeszélgetéseit sem hallgathatja le, ugyanúgy nem jogosult a személyes e-mail címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére sem mindaddig, amíg ahhoz az érintett hozzájárulását nem adja. A kifejtettekből tehát következik a megoldás: ha a munkáltató és a munkavállaló között megállapodás születik arról, hogy a munkáltató hozzájárul (e tekintetben a tudomásul vétel is hozzájárulásnak minősül), hogy a munkáltató az általa biztosított e-mail címen folytatott levelezést ellenőrizheti, úgy a munkáltató eljárása jogszerűnek minősül. A hozzájárulásnak azonban az ellenőrzés előtt kell megszületnie, tehát jogszerűen csak ennek megszerzését követően tekinthet be az e-mailekbe a munkáltató. Az e-maillel kapcsolatban előadottak alapján már következtethetünk arra, hogy a szigorú magyar adatvédelmi szabályok szerint a dolgozó által kizárólagosan használt számítógépen folytatott web böngészés adatai is személyes adatnak minősülnek, hiszen ezek kapcsolata az érintettel helyreállítható. Így ugyancsak jogellenesen jár el az a munkáltató, aki a dolgozó előzetes hozzájárulása és tudta nélkül naplózza, vagy más módon ellenőrzi a dolgozó web böngészési szokásait. A jogsértés szempontjából közömbös, hogy a munkáltató az ellenőrzést a jog által védett érdekei biztosítására végzi, hiszen így akarja biztosítani üzleti titkai megőrzését, illetve a hatékony munkaidő kihasználást. A munkáltatót komoly kár is érheti, ha ellenőrzés nélkül hagyja a dolgozóit. A Chevron Corp. Amerikai nagyvállalatot 2,2 millió dollár megfizetésére kötelezte a bíróság szexuális zaklatás miatti kártérítés címén, amelyet női alkalmazottai részére kellett kifizetni, mivel a társaság férfi alkalmazottai illetlen e-maileket keringtettek a vállalati levelező szervereken „25 érv amellett, hogy a sör jobb, mint a nő” címmel. E derűt fakasztó történet kárvallottjánál is rosszabbul járhat viszont az a munkáltató, akinek nevében, e-mailje felhasználásával tesz valamilyen kötelezettségvállaló nyilatkozatot alkalmazottja, vagy szolgáltat ki valamilyen komoly információt. A ténylegesen bekövetkező kár összegénél is komolyabb kárt okozhat a munkáltató üzleti jó hírnevének megromlása, amely nem vagyoni kárként is jelentkezhet. Az a munkáltató, aki ezt elmulasztja a polgári jogi felelősség mellett büntető jogi felelősséggel is tartozhat, és minősített esetben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az a munkahelyi vezető, aki mindezt szándékosan követi el.


Dr. Mayer Erika

Infomediátor
Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum