Elfelejtettem a jelszót.
Infomediátor » Hírek
P2P,vagy jogot sért-e a felhasználó?2006. 02. 15.

Miközben a világsajtó attól hangos, hogy egyes nemzeti jogok milyen súlyos szankciók kilátásba helyezésével törekednek arra, hogy visszaszorítsák a népszerű fájlcserélő oldalakról történő letöltést, a magyar jogi környezetről igen kevés szó esik. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, mit is enged a magyar jogi szabályozás, és mivel kell számolnia annak, aki egy p2p oldalról zenét vagy filmet tölt le a gépére vagy netán készít arról másolatot.


A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabad felhasználásnak minősíti a magáncélú másolást. Számítógépes másolás estében ki kell emelni, hogy a műről csak saját magunk készíthetjük el a másolatot, egyébként kikerülünk a szabad felhasználás esetköréből. Tehát, ha a barátunkat kérjük meg arra, hogy a p2p oldalakról általa letöltött zeneszámokról készítsen nekünk cd-re írt másolatot, az már túllépi a magáncélú többszörözés szabad felhasználás körébe tartozó esetét. A szabad felhasználás független attól, hogy a forrásba jogszerűen került-e az adott mű vagy sem. Tehát az Internetre jogellenesen feltöltött műről is készíthetünk jogszerűen másolatot.

A szabad felhasználás körét azonban nem szabad kiterjesztően értelmezni. Így minden egyes felhasználás előtt meg kell vizsgálni, hogy az a törvényben meghatározott szűk körbe esik-e vagy sem. Megjegyezzük, hogy a szoftverről még magáncélra sem készülhet engedély nélkül jogszerű másolat. A szabad felhasználás körébe tehát a magáncélú másolás nem minden műre vonatkoztatva sorolható, de kétségtelenül ide tartoznak az irodalmi művek, a zeneművek és a filmek is.

A magáncélú másolás azonban jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja. Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az
üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja.
Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

A szabad felhasználásnak azonban az említetteken kívül még két további kritériumnak kell megfelelnie: nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a jogosult jogos érdekeit. Kérdés, hogy a p2p oldalak vajon hogyan állják ki ezt a vizsgát?

Magyar bírói gyakorlat még nem ismert sem a szabad felhasználás e két korlátra hivatkoztatott átminősítésében és még kevésbé a fájlcserélő oldalakról történő letöltés kérdésében. Így nyitott kérdés, hogy a magáncélú másolás, mint szabad felhasználás alá eső, és így engedély kérésétől és konkrét jogdíj fizetési kötelezettségtől mentes felhasználás nem válik-e jogellenessé egy olyan bírói döntés nyomán, amely kimondja, hogy ez a felhasználási mód sérelmes a mű rendes (hordozón vételár fejében történő értékesítése) felhasználására, vagy a szerző jogos érdekét indokolatlanul sérti. A jogbizonytalanság tehát e kérdésben is fennáll, mindaddig azonban, amíg ilyen bírói gyakorlat nem alakul ki, nem érezheti magát jogsértőnek az, aki a p2p oldalról saját célra zenét tölt le, illetve a letöltött zenét cd-re másolja.

Az a magyar szerzői jog szerint sem lehet vitás, hogy a p2p oldalra művet feltöltő személy jogsértően jár el. A feltöltés ugyanis már semmiképpen nem esik a szabad felhasználás körébe, az ugyanis egy másik felhasználási módot, a nyilvánossághoz közvetítés esetét valósítja meg. Ennek engedélyezése, pedig a szerző illetve más jogosult kizárólagos joga, és így csak erre vonatkozó engedély és díjfizetés alapján lehet csak jogszerű cselekmény.
Így tehát a p2p közösség tagja, ha mint letöltő jogszerűen jár is el, mint a tartalomhoz hozzájáruló feltöltő, ha ezt engedély nélkül teszi, szerzői jogot sért.


Infomediátor
Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum