Elfelejtettem a jelszót.
Infomediátor » Hírek
A .hu ccTLD alá történő regisztrálás2007. 09. 04.

Készítette dr. Mayer Erika, a Magyarországi Internetszolgáltatók Tanácsa Rudományos Egyesülete, és az INFOMEDIÁTOR Információs Társadalmi Felhasznáűlóvédelmi Iroda képviseletében a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1104/2005. (X. 27.) Korm. határozat 1. pontjában meghatározott feladat elvégzésére felállított munkacsoport részére.(2006. szeptember)


Tartalomjegyzék:

1. A .hu alatti domainregisztráció rendszerének alapvető céljai

 

2. A liberalizációval szembeni korlátok

 

2.1. A névválasztás szabadsága és alapvető korlátai

2.2.  Kizárások az igénylés köréből

2.3. A szellemi tulajdont sértő igénylés, mint a jogellenesség sajátos esete

2.4.  Várólista

2.5.  Prioritással rendelkező igények

 

3. A Domainregisztrációs Szabályzat egyes, a jogosult jogérvényesítését támogató rendelkezései

 

3.1. Önkéntes alávetés

3.2. Felfüggesztés

3.3. Az átruházás ideiglenes letiltása

3.4. Valós adatok közlésének követelménye

 

4. Vitarendezések a .hu ccTLD rendszerben

 

4.1. A delegálást megelőző vitarendezési eljárás: Tanácsadó Testület

4.2. A delegálást követő eljárások

 

4.2.1. Regisztrációs Döntnök eljárása

4.2.1.1. A Regisztrációs Döntnök hatásköre, szerepe

4.2.1.2. A regisztrációs Döntnök eljárására vonatkozó legfőbb szabályok

4.2.1.3. Adatok a Regisztrációs Döntnök eljárásairól

 

4.2.2. Eseti Választottbíróság

 

5. Javaslatok

 

 

 

 

1. A .hu alatti domainregisztráció rendszerének alapvető céljai

 

A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (a továbbiakban: ISZT) legfontosabb szerepe, hogy az internet hozzáférési szolgáltatás, és az interneten történő megjelenés technikai feltételeinek megteremtése mellett egy olyan rendszert biztosítson, amely a felhasználók mindegyike számára biztonságos, és amely valamennyi jogosult érdekeinek megfelelő egyensúlyt alakít ki. Az ISZT önszabályozó kódexeinek elsődleges célja, hogy a technika jelenlegi fejlettségi szintjén a hatályos magyar és közösségi jogi normáknak megfelelően, a nemzetközi gyakorlat tiszteletben tartásával biztosítsa a hálózat megfelelő működését, az azon történő kommunikáció biztonságát, ezzel téve lehetővé a magyar felhasználók számára, hogy az információs társadalom polgárai lehessenek. Az ISZT a domainregisztráció rendszerét is ezen elvek figyelembe vételével, a nemzetközi és az 1997 óta kialakult hazai gyakorlat tapasztalatai alapján alakította ki oly módon, hogy a domainfelhasználók számára biztosítsa a jogot az általuk választott domain név jogszerű használatához, ugyanakkor a szabályzattal maximális mértékben óvják harmadik személyek jogait, és számukra megfelelő jogvédelmet biztosítsanak. A domainregisztráció hazai szabályozása során mindezen túl arra is tekintettel kellett lenni, hogy a domain használók személyes adatainak védelmét a jogszabályoknak megfelelően biztosítsuk, és hogy a rendszer a lehetőségekhez képest akadályozza meg a jelentős költségeket okozó, jogellenes kéretlen üzenetek (spam) küldését.  A hatályos Domainregisztrációs Szabályzat a jelenlegi nemzetközi gyakorlatból a legjobb követendő példáka alapján, a tételes jog keretei között, mindezen célok biztosítésára törekedve adja meg a .hu ccTLD alatti regisztráció kereteit. 

Magyarországon a .hu ccTLD alá történő domain regisztrációra 1997-től nyílt meg a lehetőség. 2000 március 1.-ig ún. kötött regisztrációs rendszer volt életben, amely csak regisztrált szervezetek számára tette lehetővé domain név igénylését, és csak az adott szervezet nevét, számukra regisztrált védjegyet vagy az adott önkormányzat a település nevét igényelhette domainje azonosítására. A gazdaság fejlődésével növekvő igények a nemzetközi változásokhoz hasonlóan Magyarországon is a magánszemélyek részére is fontossá tette a világhálón való megjelenést, és annak szükségességét, hogy az egyes szervezetk a regisztrált nevükön túl más elnevezéseket is választhassanak domainjük azonosítására.  Mindezek alapján 2000. március 1.-től vezette be az ISZT a liberalizált rendszert, amelyben már természetes személy is lehet domain név igénylő, és bármely, - a Domainregisztrációs Szabályzatnak megfelelő – domain név választható.

A jelen tanulmány célja,hogy a .hu ccTLD alatti domainregisztráció rendszerében azokat az elemeket mutassa be, amelyek a nemzetközi gyakorlathoz képest is kiemelkedő módon óvják harmadik személyek jogait az esetleges jogsértő igényléssel szemben, illetve elősegítik ezen személyek számára a jogsértő domain használattal szemben a bíróságon kívüli vitarendezés igénybevételét, és ezzel jogsérelmük gyors orvoslását.

 

 

 

 

 

2. A liberalizációval szembeni korlátok

 

A liberalizált rendszer a névválasztás szabadságának jogát alapelvi szinten rögzítette, ugyanakkor kijelölte e szabadság alapvető korlátait is. A hatályos szöveg szerint a domain-igénylő a delegálni kért domain nevét a jogszabályok és a Szabályzat keretei között szabadon választja meg, ugyanakkor a lehető legnagyobb gondossággal tartozik eljárni abban a tekintetben, hogy az általa választott domain név, annak igénylése, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (pl. névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szerzői jogát stb.) ne sértse. A domain-igénylőtől elvárható, hogy a domain név megválasztása előtt ellenőrizze a cégjegyzéket, illetve a védjegy adatbázist.

 

2.1. A névválasztás szabadsága és alapvető korlátai

 

A névválasztási szabadság korlátozásának elsődleges jogi eszköze maga a Domainregisztrációs Szabályzat. A Szabályzat tehát - jogszerűen - tartalmazhat olyan megkötéseket, melyek a domain regisztrációs és delegációs jogviszonyban - anyagi jogi előírásokra visszavezethetően - tilalmakként jelennek meg. A Szabályzat továbbá a névválasztás egyes speciális akadályait is megállapítja. Ezen túl egyben kijelöli a konfliktus feloldásának módját is: az Igénylőnek ilyen esetben másik nevet kell választania.

A Szabályzat az Igénylés benyújtásakor követelményként támasztja Igénylő részéről annak kijelentését, hogy a domain név megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el, és annak szavatolását, hogy az általa választott domain név, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait (például: névkizárólagossághoz fűződő jogát, személyiséghez fűződő jogát, kegyeleti jogát, szerzői jogát stb.) nem sérti. Ez az Igénylő részéről egyértelmű kötelezettség vállalást jelent, annak a követelménynek tudomásul vételét, hogy a leendő névhasználat jogszerűségével kapcsolatosan a lehető legnagyobb gondosságot tanúsítja - s egyben annak tudomásul vételét, hogy (ha a névválasztás mégis valamely személy vagy szervezet jogait sérti), a névről önként le kell mondania, s más nevet kell választania.

 

 2.2.  Kizárások az igénylés köréből

 

Az általános korlátot jelentő generál klauzulán túl a Szabályzat meghatározza azokat a konkrét eseteket, amelyek adott domain nevek igénylését nem, vagy csak meghatározott igénylők számára teszik lehetővé.

 

a.)                A szabad névválasztással szemben megállapított speciális korlátok egy részét egyes nevek kizárása jelenti az igényelhető domain nevek köréből. Ide tartoznak a zárolt nevek, a védett ill. speciális nevek

b.)               További korlát, hogy a Domainregisztrációs Szabályzat egyes nevek igénylését csak a megadott jogosult számára teszi lehetővé. E csoportba az alábbiak tartoznak:

ba.) kizárólag a helyi önkormányzat lehet domain-igénylője az önkormányzattal rendelkező település nevével azonosított domainnek, illetve

bb.) csak az adott ország hivatalos képviselete lehet domain-igénylője országnevekkel (magyarul, angolul és saját nyelven) azonosított domaineknek.

c.)                Kifejezett rendelkezést tartalmaz a Domainregisztrációs Szabályzat a védjegyjogosultak jogainak biztosítása céljából, amikor a .tm.hu alá csak a regisztrált védjegyek jogosultjainak saját védjegyükkel azonos domain név választására ad lehetőséget. Ezen a fogyasztók és a védjegyjogosultak érdekeit egyaránt szolgáló korlátozás azonban sajnos nem ismert a védjegyjogosultak körében, így az elektronikus piacon egyértelmű információt hordozó domain név kategória nem terjedt megfelelően el.

d.)               A speciális rendelkezések mellett a Domainregisztrációs Szabályzat általános előírása szerint nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan jogellenes, vagy megbotránkozást, félelmet keltő, vagy megtévesztő. Azt, hogy e kikötéseket a gyakorlatban miképpen kell értelmezni, a TT elvi állásfoglalásai határozták meg. 

 

 

 2.3. A szellemi tulajdont sértő igénylés, mint a jogellenesség sajátos esete

 

Mivel a jelen tanulmány a domainregisztrációt és a jogviták rendezésének rendszerét elsősorban a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatosan tárgyalja, így a jogellenes és megtévesztő minősítés szempontjából kiemelten tárgyaljuk a védjegyekkel illetve az egyéb szellemi tulajdon körébe eső kialakult gyakorlatot.

 

A jogellenesség értelmezésére a TT gyakorlatában legtöbbször védjegyoltalom tárgyát képező elnevezések domain névkénti igénylése kapcsán került sor. A védjegyoltalom alatt álló egyes elnevezések domain névkénti iényelhetőségével kapcsolatos értelmezési gyakorlat alapjait a TT 7/2000. (V. 31.) sz. Elvi Állásfoglalás a vetette meg.

 

Az állásfoglalás tekintettel volt arra, hogy a .hu felső szintű domain alatti névtérben való jelenlét, ill. az ennek eszközéül szolgáló valamely domain igénylése bizonyos esetekben gazdasági tevékenység körében végzett cselekmény, más esetekben a védjegyjog szempontjából nem releváns, gazdasági tevékenységet nem megvalósító cselekmény. A használat során e kérdés megítélése különösebb nehézséget nem okoz, kérdésként merül azonban fel, önmagában a domain igénylése megvalósíthat-e védjegybitorlást, s ha igen, mely feltételek mellett. A TT több külföldi jogesetre is hivatkozott, amelyekben a bíróság a védjegyoltalomból eredő jogok megsértésének (illetve tisztességtelen versenynek) minősítette pusztán azt is, ha más védjegyét domainnévként regisztráltatták, feltéve, hogy a körülményekből kitűnt az ilyen domain értékesítésének vagy másféle „hasznosításának”  szándéka (pl. Panavision International L. P. v. Toeppen 141 F3d 1316, 46 USPQ2d 1511, CA 9 1998; British Telecommunications plc v. One In A Million, CH 1997 M. 5403), s arra a következtetésre jutott, hogy önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást, ha az ilyen igénylés a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal. A Regisztrátornak a delegálást akkor is meg kell tagadnia, az igénylőnek pedig másik nevet kell választania,, ha a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt.

 

A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az Interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról - szintén nem taxatív - felsorolást is adott: "[] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják „átcsábítani”. Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jóhírnév védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé".

 

A TT gyakorlata ezt a megközelítést a későbbi ügyek vonatkozásában is következetesen alkalmazta (pl. A Tanácsadó Testület a microcom.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában hozott 15/2004. (IX. 27.) sz. Állásfoglalása „a Regisztrátor köteles a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domain név delegálását megtagadni amennyiben az sérti az MSZH által lajstromozott valamely védjegy jogosultjának a jogait, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék”). Ugyanakkor azonban számos egyedi eset kapcsán tovább is fejlesztette.

 

A Tanácsadó Testület a papajohns.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában hozott 71/2001. (VIII. 8.) Állásfoglalása például leszögezte, hogy ha a domaint gazdasági tevékenység keretein kívül ill. a belföldön nem jóhírnevet élvező védjegy esetén az árujegyzékben nem szereplő árukkal kapcsolatos gazdasági tevékenység körében használják, akkor a domain használata nem feltétlenül ütközik a védjegyjog szabályaiba. A Regisztrátortól azonban elvárható, hogy általa felismerten lajstromozott védjegy igénylésekor meggyőződjék a használat ezen kereteiről. Az adott esetben azonban a védjegy oltalmi köre és az igénylő gazdasági társaság tevékenységi köre hasonlónak minősült Mivel az igényelt domain delegálása az igénylő részére gyaníthatóan jogellenes helyzetet eredményezne, a TT –  használati joggal egyébként nem rendelkező kérelmező igényének elutasítása mellett döntött.) Ezekben az ügyekben a TT minden esetben vizsgálta, hogy a lajstromozott védjegy jogosultjától az igénylő nem kapott-e az illető védjegy a .hu alatt történő regisztrációjára illetőleg az ilyen tevékenységet is magában foglaló hasznosításra felhatalmazást (lsd. pl. A Tanácsadó Testület A dilbert.hu domainnév regisztrációjával kapcsolatos igény /479/2000. sz. ügy/ tárgyában hozott 77/2001. /VIII. 15./ Állásfoglalása).

 

A TT a védjegyjog sérelmét, az igénylés megtagadásának indokoltságát számos olyan esetben is megállapíthatónak tartotta, mikor az érintett védjegy valamely sajátosságából (közismert és belföldön jó hírnévnek örvendő védjegyek) adódóan kifejezésből képzett domain név a védjegyjogosulttól eltérő személy általi használata álláspontja szerint mindenképpen megtévesztőnek minősült volna. Ugyanakkor nem találta jogsértőnek az olyan igényléseket, ahol az igényelt domain név és az érintett védjegyben szerelő kifejezés, betűsor pontosan nem egyezett.

 

A Tanácsadó Testület az unikum.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz (668/2005. sz. ügy) tárgyában hozott 03/2005. (III. 02.) sz. Állásfoglalása megállapította, hogy az „Unicum” jóhírnevű belföldi védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló bármilyen megjelölés gazdasági tevékenység körében történő jogosulatlan használatával, eltérő áruk illetve szolgáltatások esetében is megvalósulhat a védjegybitorlás. Kétségtelen, hogy ilyen az azonos hangalakú „unikum” megnevezés is. Mindazonáltal a védjegyjogosult a Vt. 15. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem tilthat el mást attól, hogy szolgáltatásának jellemzőire vonatkozó jelzést használjon. Az unikum szót az „Unicum” védjegy ellenére szabadon lehet használni egyedi, különleges dolgok jelzésére, mivel az a magyar nyelvben meghonosodott, általánosan használt kifejezés. A magánszemély igénylő nyilatkozott arról, hogy a domaint nem kívánja gazdasági tevékenység körében használni. Mivel a védjegybitorlás egyik feltétele a gazdasági tevékenység a Tanácsadó Testület nem talált olyan elemet, amely gyaníthatóan jogellenességre, illetve védjegybitorlásra utalna. A Tanácsadó Testület azonban e döntésében is felhívta a regisztrátort, hogy tájékoztassa igénylőt arról, hogy az igényelt domain gazdasági tevékenység körében való használata, beleértve a domain eladásra való felkínálását, védjegybitorlást valósíthat meg, és így a delegálás visszavonásával járhat.

 

A TT  a danon.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz tárgyában hozott 1/2006. (II. 09.) sz. Állásfoglalása az – egyedi igénylés tárgyát képező - Danon és Danone védjegy jogosultjának vitájában pedig megállapította: bár kétségtelen, hogy a védjegyjogosult a Vt. 15. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében – a védjegy esetleges jóhírnevétől függetlenül – nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében saját nevét használja. A „danon” megnevezés bizonyítottan tulajdonnév, a gyártó megnevezése, így a márkanév használata nem ütközik a védjegyjogba. Josef Danon a nevét szabadon használhatja, ugyanez vonatkozik a „DANON” márkanevű termékek feljogosított magyarországi forgalmazójára.

 

A Tanácsadó Testület a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban kialakított gyakorlata töretlen. Ezt bizonyítja a legutóbbi, a Tanácsadó Testület 18/2006. (IX. 07.) sz. Állásfoglalása a nokia-mintabolt.hu domain név regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz (716/2006. sz. ügy) tárgyában. Az igen friss határozat kimondja, - utalva a TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalására, - hogy a Nokia mintaboltot üzemeltetni szándékozó a Nokia védjegyjogosult engdélye nélkül nem választhatja a megjelölt domain nevet, mert ezzel sérti a jogosult védjegyhez fűződő jogát.

 

A szellemi tulajdon másik, a domain név igényekkel kapcsolatban kiemelt jelentőségű területe a szerzői jog. Bár a gyakorlatban a más szerzői jogát sértő domain igények eddig kevésbé voltak szignifikánsak, mint az előzőekben tárgyalt csoport, mégis a jogvédelem szempontjából a szerzői jog védelmére is kiemelt figyelmet fordít a Tanácsadó Testület gyakorlata is. A delegálás visszautasíthatósága a mű sajátos címéhez, illetve a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak elnevezéséhez fűződő kizárólagos szerzői jogok megsértése esetén tárgyában hozott 5/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásában a TT megállapította, hogy olyan név delegálása nem történhet meg, mely harmadik személyek szerzői jogait sérti. Az állásfoglalás ugyanakkor rámutatott arra is, hogy minden esetben gondosan vizsgálni kell, hogy a szerzői jogra alapozott igény valóságos és jogszerű-e. A mű felhasználásának minden formája a szerző kizárólagos engedélyéhez kötött, a mű címe esetén azonban csak abban az esetben van ez így, ha a mű címe maga is megfelel a törvényben határozottan megjelölt sajátosságnak, az eredetiségnek.

 

 

2.4.  Várólista

 

A .hu ccTLD alá történő regisztrálás szabályai a világban alkalmazott domainregisztrációs rendszerek közül egyedülálló módon különbséget tesz az ún. prioritásos és nem prioritásos igények között. A prioritást valamely az igénylő szervezet hatósági bejegyzésben szereplő elnevezése, település vagy országnév, illetve a számára regisztrált védjegy alapozza meg. Prioritással rendelkező igény azonnal teljesítésre kerül, míg az összes többi, tehát hatósági nyilvántartáshoz nem köthető igény teljesítését két hetes nyilvános meghirdetés előzi meg. Ez az ún. „várólista” kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a meghirdetett igény valaki más jogát sértené, úgy a jogosultnak alkalma legyen azzal szemben kifogás előterjesztése útján fellépni, és az igény teljesítését megakadályozni.

 

Amennyiben a meghirdetett domain név delegálása ellen a Szabályzat szerinti módon és határidőkön belül kifogást terjesztenek elő, akkor az adott domain névre beérkezett igények teljesítésével megvárja a jogvita Tanácsadó Testület állásfoglalásával vagy eljárásának mellőzésével végződő lezárását. A TT elé utalt igénylések tehát „függő helyzetbe” kerülnek: a Tanácsadó Testület ügyrendje szerint eljárva, meghatározott időtartamon belül köteles állásfoglalását meghozni.

 

Főszabály, hogy az egyes igények teljesítése általában azok nyilvántartásba vételének sorrendjében történik. Kivételesen azonban a nem prioritásos igény teljesítését más, ugyanazon domain névre vonatkozó, de később nyilvántartásba vett igény teljesítése megelőzheti éppen a várólista intézménye miatt. Ennek azonban előfeltétele, hogy ez utóbbi igény prioritásos eljárással kerüljön feldolgozásra és a prioritás alapja a nem prioritásos igény nyilvántartásba vételét megelőző legyen, továbbá a nyilvántartásba vétele a prioritással nem rendelkező igény nyilvántartásba vételét követő 14. nap végéig megtörténjen. A Szabályzat ez utóbbi rendelkezése tehát arra ad lehetőséget, hogy amennyiben valamely, elsőbbséggel nem bíró igénnyel szemben valaki már fennálló prioritásra hivatkozva kívánja e jogát érvényesíteni, úgy amennyiben a névre maga is igénylést ad be, prioritásos jogát ténylegesen érvényesíteni is tudja.

 

2.5.  Prioritással rendelkező igények

 

A prioritást a domain-igénylő szervezet hivatalos hatósági (közigazgatási vagy bírósági) bejegyzését igazoló dokumentumban, illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezéssel azonos karaktersorozat, vagy a domain-igénylő számára vagy a domain igénylésre a domain-igénylőnek meghatalmazást adó számára, mint jogosult számára a lajstromozott védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás védjegy esetén az ábrán szereplő teljes szöveg), mint karaktersorozat (szó, szavak), továbbá az adott jogosult esetében a településnév vagy országnév alapozza meg.

 

A prioritással rendelkező igény prioritásos eljárással kerül feldolgozásra, ha a prioritásos kezelésére vonatkozó igényt a Regisztrátor a Nyilvántartásban az igény nyilvántartásba vételekor rögzíti és az igény prioritásának alapját igazoló dokumentumo(ka)t a domain-igénylő a Regisztrátornak bemutatja. Ez azt jelenti, hogy az Igénylőnek – amennyiben elsőbbségi jogát érvényesíteni kívánja – erre az Igénylőlap benyújtásakor mindenképpen hivatkoznia kell, az azt igazoló dokumentumokat pedig be kell mutatnia: az Igénylés ezek hiányában ugyanis csak nem prioritásos jelleggel kerülhet feldolgozásra.

 

Lényeges különbség, hogy a prioritásos eljárással feldolgozott igények teljesítésére előzetes nyilvános meghirdetés nélkül kerül sor. Az ugyanazon domain névre vonatkozó teljesítés a prioritásos igények esetében egymáshoz képest a nyilvántartásba vétel időpontja szerinti sorrendben történik, a nem prioritásos igényekhez képesti elbírálási sorrendre nézve pedig az megelőzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy „tiszta” prioritásos igények esetében a klasszikus elsőbbségi elv érvényesül, nem prioritásos és prioritásos igény ütközése esetén pedig (ha a Szabályzat szerinti egyéb feltételek is fennállnak) az utóbbi javára kell a delegálást teljesíteni.

 

 

3. A Domainregisztrációs Szabályzat egyes, a jogosult jogérvényesítését támogató rendelkezései

 

3.1. Önkéntes alávetés

 

A Domainregisztrációs Szabályzat értelmében mind a Nyilvántartó, mind a Regisztrátor kötelezettséget vállal arra, hogy a végrehajtható bírósági határozatokat (előzetesen végrehajtható határozatok, illetve jogerős döntések) perben állás nélkül is, illetve az alternatív vitarendező fórumok határozatait az eljárásban történő részvétel nélkül is végrehajtják. E szabály arra jelent fontos garanciát, hogy a jogosult a végrehajtható határozat alapján már nem kényszerül külön végrehajtási eljárás lefolytatására abban az esetben, ha a pervesztes domain használó önként nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

 

3.2. Felfüggesztés

 

Felfüggesztés esetén a domain használót e jogának fenntartása mellett a domain használatában korlátozzák, műszaki intézkedésekkel akadályozva azt, hogy a használattal esetleges további jogsérelmet okozzon mindaddig, amíg a jogvita le nem zárul. A felfüggesztés elsősorban az olyan bíróság által hozott ideiglenes intézkedések végrehajtásánál kap jelentőséget, amikor a domain használatától tiltja el a végzés az alperest. Ilyen esetben értelemszerűen a jogvita eldöntéséig a domain név nem vonható vissza, de a jogsértő használat megakadályozására sor kerülhet.

 

Felfüggesztéskor tehát a domain delegálás műszaki szolgáltatása szünetel, de a domain-használó személye változatlan marad. Lényegében olyan intézkedést jelent tehát, mely – időlegesen – a domain műszaki értelemben vett hozzáférhetetlenné tételét (a szolgáltatói oldalról a szerződés teljesítésének felfüggesztését) eredményezi. Az intézkedés a domain használójára nézve komoly hátrányokkal járhat – ezért a Szabályzat nagyon pontosan meghatározza, vagylagos feltételekhez köti alkalmazásának lehetőségét. A domain delegálás felfüggesztésére kötelezően kerül sor, ha a bíróság végrehajtandó határozata, jogerős ítélete ezt írja elő, az ügyészség alapos gyanút közöl arra vonatkozóan, hogy a domain név választása bűncselekményt valósított meg vagy az Alternatív Vitarendező Fórum döntése ezt előírja, és az eljárási szabályzatban biztosított határidőn belül a domain használó nem igazolja a bírói út igénybe vételét. Ezekben az esetekben mérlegelési lehetőség nincs, ha a feltételek valamelyik bekövetkezik, a szolgáltatót intézkedési kötelezettség terheli.

 

 

3.3. Az átruházás ideiglenes letiltása

 

Amennyiben valamely domain név használatával kapcsolatban bírósági vagy alternatív vitarendező fórum előtt indított eljárás van folyamatban, úgy a Nyilvántartó az erről szóló értesítés alapján felfüggeszti az adott domain név átruházásának lehetőségét, illetve azt csak a kérelmező vagy felperes javára teszi lehetővé. Az előírás célja a jogosult igényérvényesítésének elősegítése azzal, hogy az alperes vagy kérelmezett ne bújhasson ki az ellene hozott esetleges marasztaló határozat végrehajtása alól azzal, hogy menet közben a domain nevet perben vagy eljárás alatt nem álló harmadik személyre ruházza át. Ez esetben ugyanis az eredetileg kötelezett alperessel szemben nem lehetne a határozatot végrehajtani. E szabály alkalmazásának természetesen előfeltétele, hogy a folyamatban lévő eljárásról a Nyilvántartó értesítést kapjon. A Regisztrációs Döntnök eljárási szabályzata tartalmazza, hogy a Döntnök a folyamatban lévő eljárásról a Nyilvántartót értesíti, a bírósági eljárások esetében azonban ezt a felperesnek kell saját érdekében megtennie.   

 

3.4. Valós adatok közlésének követelménye

 

A jogérvényesítés fontos eszköze, hogy a domain használó az általa megadott adatok alapján elérhető legyen. Ezért tartalmaz a Domainregisztrációs Szabályzat olyan garanciális előírást, amely szerint a domain név visszavonható attól a használótól, akinek az igényléskor vagy átruházáskor megadott adatai vagy bemutatott dokumentumai nem voltak valósak és a valós adatok vagy dokumentumok alapján az igényt el kellett volna utasítani, illetve a nyilvántartásban rögzítésre kerülő adatok változását a domain használó nem jelentette be, és ezzel megszegte a Regisztrációs Szabályzatban foglalt kötelezettségét.

 

 

4. Vitarendezések a .hu ccTLD rendszerben

 

 

4.1. A delegálást megelőző vitarendezési eljárás: Tanácsadó Testület

 

A domain nevek magyar országkód alatti regisztrációjával kapcsolatban is igény volt arra, hogy a lassú bírói út megfelelő alternatívájaként más vitadöntő eljárások is rendelkezésre álljanak. Így került felállításraa Tanácsadó Testület, amely a magyar regisztrációs rendszerben egyfajta szűrő rendszerként, a világban alkalmazott domainregisztrációs rendszerek közül egyedüliként a domain nevek választhatóságával kapcsolatos vitákban a domain név delegálását megelőzően jár el. A Domainregisztrációs Szabályzat egyrészt részletesen lefekteti a Tanácsadó Testület eljárásának megindítására vonatkozó szabályokat, másrészt megállapítja az alternatív vitarendezésre vonatkozó eljárási szabályokat.

 

A domain nevek igénylésüket követően – ha azok nem köthetők valamilyen hatósági vagy bírói nyilvántartásba bejegyzett joghoz, - 14 napig nyilvános meghirdetés alatt, várólistán szerepelnek. Amennyiben a meghirdetéstől számított 14. nap végéig a meghirdetett domain név delegálása ellen kifogást terjesztenek elő, a Nyilvántartó delegálást a jogvita rendezéséig nem teljesíti. Kifogást bárki beterjeszthet, vagyis nem szükséges a kifogást közlőnek semmilyen a névhez fűződő jogot vagy jogos érdeket igazolnia. A kifogást a kifogást tevőnek a kifogás okának közlésével haladéktalanul a Regisztrátornál kell előterjesztenie. A Regisztrátor ez esetben értesíti az Igénylőt a kifogás beérkezéséről, és előzetesen elbírálja azt. Amennyiben a Regisztrátor megítélése szerint az Igény nem teljesíthető, vagy attól az Igénylő eláll, azt törli, ha azonban a Regisztrátor álláspontja szerint az igény a kifogás ellenére teljesíthető , és az Igénylő azt változatlanul fenntartja, vagy a kérdésben a Regisztrátor nem tud ugyan állást foglalni, de az Igénylő úgy kívánja, a vitát állásfoglalás céljából a Tanácsadó Testület elé terjeszti. A Regisztrátort az alapos előzetes elbírálásra az készteti, hogy a Tanácsadó Testület díját az esetben, ha az igény az állásfoglalás szerint nem teljesíthető, a Regisztrátornak kell megfizetnie. Az már az adott Regisztrátor és az Igénylő közötti megállapodás kérdése, hogy ezt a díjat egészben vagy részben tovább hárítja-e az Igénylőre.

 

A Tanácsadó Testület (TT) a Nyilvántartó mellett működő, felkért független szakértőkből álló bizottság, amely a domain nevek választhatóságával kapcsolatos kérdésekben foglal állást, iránymutatásaival támogatja a domain nevek delegálásának jogszerűségét. A Tanácsadó Testület működése nyilvános, névsorát, az elvi és eseti állásfoglalásokat teljes terjedelmükben, azt azt megszavazó tagok számának feltüntetése mellett, továbbá a folyamatban lévő ügyeket az ISZT a http://www.domain.hu/domain/tt/ web oldalon teszi közzé.

 

A Tanácsadó Testület az írásban előterjesztett anyagok alapján alakítja ki állásfoglalását, amely általában az adott ügyre vonatkoztatható tartalommal bíró eseti állásfoglalás. Számos esetben azonban a kifogásolt igények egymáshoz hasonlósága, a kifogásolt jogsérelem azonossága azt indokolta, hogy a Tanácsadó Testület elvi állásfoglalásokat alakítson ki, amelyek valamennyi, azonos jogalapon álló domain vita elbírálására irányadóak lehetnek. A magyar domain jog megalapozásában ezeknek az elvi állásfoglalásoknak kimagasló szerepük van.

 

A Tanácsadó Testület az igények Domainregisztrációs Szabályzatnak való megfelelőségével kapcsolatban elvi vagy eseti állásfoglalást hoz. A Nyilvántartó és a Regisztrátor aláveti magát a Tanácsadó Testület állásfoglalásainak, az abban foglaltaknak megfelelően jár el, és az azokban foglaltak alapján teljesíti vagy tagadja meg a delegálásra vonatkozó igényeket.

 

Az elvi állásfoglalás a Regisztrátorokra és a Nyilvántartókra kötelező általános iránymutatást tartalmaz igények Domainregisztrációs Szabályzatnak való megfelelőségével kapcsolatban. A Tanácsadó Testület elvi állásfoglalását a Nyilvántartó kérheti.

 

Az eseti állásfoglalás konkrét domain-igénylő konkrét igényének teljesíthetőségére vonatkozó állásfoglalást tartalmaz. A Tanácsadó Testület eseti állásfoglalását a delegálást megelőzően kérheti bármely Regisztrátor saját elhatározásból, illetve a domain-igénylő vagy az igényléssel szemben kifogást előterjesztő Panaszos megbízása alapján.

A Tanácsadó Testület tehát nem határozatot hoz, hanem a testület tagjai, mint szakértők közös véleményét tükröző állásfoglalást. A TT intézménye az önszabályozás keretében felállított és semmilyen állami hatalmi jogosítvánnyal nem rendelkező vitarendező fórum. Állásfoglalásai erejét az biztosítja, hogy a domain regisztrációs folyamat két szereplője, a Nyilvántartó és a Regisztrátor a domain nevek választhatóságával kapcsolatos vitákban alávetette, vagyis önmagára nézve kötelező erejűnek elfogadta a Tanácsadó Testület döntését, és az adott igény vonatkozásában az állásfoglalás szerint tesz eleget a regisztrálás iránti kérelemnek vagy utasítja azt el.

 

 

 

4.2. A delegálást követő eljárások

 

A liberalizált magyar domainregisztrációs rendszerben eredetileg a jogviták intézésének két módja került rögzítésre: a bejegyzés előtt álló nevek vonatkozásában a TT, a bejegyzés utáni jogviták esetén a választott bírósági eljárása. A már használatba adott nevek vonatkozásában a TT állásfoglalások kiadására nem jogosult: következetes gyakorlata az esetleges ilyen tárgyban érkezett kérelmeket hatáskör hiányában utasította vissza. A delegálást követő jogvitákra nézve a jogában sértett fél kizárólag a választott bíróság, vagy rendes polgári bíróság előtti eljárás mellett dönthetett. Ugyanakkor felmerült annak igénye is, hogy egy, viszonylag egyszerűbb, gyors elintézési módot lehetővé tevő, költségtakarékosabb eljárási módozat, alternatív vitarendezési eljárás (ADR) is kialakításra kerüljön. Ennek jogi lehetőségét a Szabályzat 2005. március 1-től hatályos változata teremtette meg.

 

 

4.2.1. Regisztrációs Döntnök eljárása

 

4.2.1.1. A Regisztrációs Döntnök hatásköre, szerepe

 

Az alternatív vitarendezési eljárások egyik jellemző típusa a bírósági jogvitát megelőző vita-eldöntő szerv (döntőbíróság), amelynek felállítása és eljárásának szabályozása az önszabályozás keretében, az adott szolgáltatásra vonatkozó magatartási kódexben, vagy egyéb eljárási kódexben, és nem állami normával történik. A jellemző szolgáltatást nyújtó fél aláveti magát e szerv hatáskörének, ezzel terelve a vitát az alternatív útra. A jogsérelmet szenvedett fél számára is megfelelő megoldás a döntőbíróság igénybevétele, hiszen a bírói utat megelőző lépcsőben kérelmét rendkívül gyorsan, többnyire néhány héten belül elintézik, és a döntést az esetek többségében a másik fél is tudomásul veszi. A döntőbíróság ( a jobb híján használt magyar elnevezéssel ellentétben ) soha nem bírói fórum. Határozata állami erőszakkal, végrehajtás útján nem kényszeríthető ki, annak egyedüli garanciája a felek önkéntes megállapodáson alapuló jogkövetése. Ebből következik, hogy azon fél számára, aki a szerv döntését sérelmezi, a bírói út még adott, és az ügyben a végső határozatot a bíróságtól kérheti keresete előterjesztésével. A keresetindítás tényének igazolása az ügydöntő szerv határozatának végrehajtására halasztó hatállyal van.   A döntőbíróság ezért csak olyan területen lehet sikeres, ahol az egyik fél alávetése a döntőbíróság hatáskörének a vita eldöntését a másik fél akaratától függetlenül is erre a fórumra bízza.  Amíg az alternatív vitarendezés másik elterjedt formája, a mediálás a két fél vitájának felmerülésekor, a vita eldöntésére önkéntesen választott módszer, addig a döntőbíróság eljárásának kikötése jellemzően valamely önszabályozó kódexben, a szerződés megkötésekor, de legkésőbb a szolgáltatás nyújtás megkezdésekor történik.

 

A .hu alatti domainregisztráció rendszerében 2005. március 1.-től nyílt meg a lehetőség az  .eu TLD esetében előírt alternatív vitarendezési eljárás mintájára a Regisztrációs Döntnök eljárásának igénybevételére. Amint azt az elnevezés is híven tükrözi, az eljárás döntőbíráskodás, amelynek során a határozatok érvényesülését az garantálja, hogy a Nyilvántartó és a Regisztrátor kötelezettséget vállalnak azok végrehajtására, kivéve ha a döntés közlésétől számított 30 napon belül a felek bírósághoz fordulnak.

 

A Domainregisztrációs Szabályzat 2005. március 1.-től hatályos módosításakor önálló alfejezetként (10.1) kerültek beiktatásra az Alternatív Vitarendezési Eljárásra vonatkozó szabályok, melyek megalkotásakor az ISZT a nemzetközi gyakorlatot illetőleg a  Bizottság a.eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK rendelete vontkozó szabályait vette figyelembe. A rendelettel összhangban a Regisztrációs Döntnök a Nyilvántartótól, a Regisztrátoroktól és az ISZT-től is független szervezet által koordinált szakértői testületként került felállításra, hatásköre jelenleg a 2005. március 1. után delegált nevekre terjed ki, 2007. március 1-től azonban jogosulttá válik az e dátumot megelőző delegálások vonatkozásában is dönteni. A kérelmező és a kérelmezett közös megállapodás alapján a vita eldöntésére bármikor delegált domain nevek vonatkozásában, illetve más, a Regisztrációs Szabályzatban megállapított eseteken kívüli jogvitás kérdésekre is igénybe veheti az Alternatív Vitarendező Fórumot, eljárási lehetősége (kölcsönös alávetés alapján) tehát a domain jogvitákon túlterjeszkedik, kereteit a felek akarata határozza meg.A Regisztrációs Döntnök a kérelem elbírálása során a domain név visszavonásának illetve a kérelmező részére történő átruházásának megítélésében az Európai Bizottság 874/2004 sz. rendeletének 21. cikkében foglaltak szerint jár el.

 

4.2.1.2. A Regisztrációs Döntnök eljárására vonatkozó legfőbb szabályok

 

Vissza
Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum