A hosszú hetek, hónapok munkájával létrehozott dokumentumok, hang-, videofájlok és egyéb adatállományok válhatnak semmivé vagy értéktelen bithalmazzá egy-egy kártevő aktivizálódásának hatására. A 2003-as évtől kezdődően pedig megjelentek azok a férgek és egyéb kártevők, melyek elsődleges célja már nem a pusztítás, hanem a fertőzött rendszerek zombivá változtatása. A vírusvédelem mellőzése, a vírusadatbázis frissítések kihagyása vagy akár egy fertőzött levélmelléklet megnyitása is komoly következményekkel járhat.

Mind a vírusok, mind a férgek a "kártékony programok" csoportba tartoznak. Míg az előbbi fájlok fertőzésével, önmaga hozzácsatolásával terjed, utóbbi egyszerűen önmagát másolva szaporodik. Az internet segítségével mindkét csoport gyorsan képes szaporodni kis- és nagyléptékben egyaránt. A hálózati férgek szűk csoportját kivéve általában emberi beavatkozásra van szükség egy-egy gép megfertőzéséhez - például egy levél mellékletének megnyitására -, ami után a szaporodás már automatikus. Ezt az emberi beavatkozást azonban trükkökkel és programhibák kihasználásával meg lehet kerülni.

A felhasználókat gyakran csellel veszik rá a csatolt fájl megnyitására, néha az érdekesnek vagy valóságosnak hangzó tárgysor, néha az ismerősnek tűnő feladó miatt (ez lehetséges, ha a vírus pl. hozzáfér a fertőzött rendszer címjegyzékéhez). Lártevők kerülhetnek a rendszerbe, ha nem elég körültekintően hozzuk meg a biztonsági intézkedéseket, vagy konfiguráljuk tűzfalunkat. Egy fertőzött rendszer általában csak lassabb a megszokottnál, de extrém esetekben gyakori és váratlan leállásokat vagy akár a rendszer működésképtelenségét is okozhatják.

Napjaink kártevői sokkal gyorsabban okoznak sokkal nagyobb károkat. A megjelenés utáni 24 órán belül a Blaster (LovSan) 336 ezer, a Code Red 265 ezer, a Slammer pedig 55 ezer számítógépet fertőzött meg. Az első 5 órában mind a Blaster, mind a Code Red féreg 100 ezer rendszert támadott meg. A gyors terjedés miatt a biztonsági szakembereknek korlátozott idő áll a rendelkezésükre a probléma elemzésére és az Internetes közösség figyelmeztetésére. Hasonló okok miatt a rendszergazdáknak és felhasználóknak is kevés idejük marad a védekezésre.

Mivel számos különféle kártevő létezik, nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyen károkat is okoznak. Pár évvel ezelőtt szinte csak makróvírusok uralták a toplistákat, melyek Microsoft Office dokumentumokban terjedtek. Vol olyan Excel-makróvírus is, mely minden megnyitáskor néhány tizedszázalékkal megváltoztatta az egyes cellák tartalmát, így pár hét, hónap után a kártevő elérte a célját: gyakorlatilag teljesen megváltoztatta a táblákat.

Azok a kártevők, melyek zombikká változtatják a számítógépeket, több síkon fejtik ki káros hatásukat. Egyrészt hozzáférést biztosítanak a fertőzött gépekhez, így akár a felhasználó minden mozzanatát távolról tudják figyelni a hackerek. Másrészt az így igába hajtott PC-ket a tulajdonos tudta nélkül használják egyéb káros tevékenységekre a hackerek, mint pl spamek küldésére vagy más rendszerek feltörése, megbénítása.

A felhasználó cselekedeteinek kikémlelésére számos kártevő alkalmas, a billentyűleütések figyelésével jelszavak, illetve akár teljes e-mailek vagy chat-es párbeszédek szerezhetők meg, mely cselekedet erősen megsérti a fertőzést szenvedett tulajdonos privátszféráját. Emellett persze továbbra is léteznek kimondottan pusztító szándékkal létrehozott kártevők, melyek például törlik az áldozat merevlemezét, vagy csak specifikus fájlokat (zenék, digitális fotók, videók) tesznek tönkre. "Jó esetben" a kártevő hatásai csak kellemetlenek és az eredeti, fertőzésmentes állapot helyreállítása időbe és pénzbe kerül.

Az FBI 2003. évi számítógépes bűnüldözési és biztonsági felmérése szerint a céges és kormányzati válaszadók 82%-át érte vírustámadás, az elszenvedett károk összesített értéke pedig meghaladja a 27,3 millió dollárt. A legkisebb jelentett kárösszeg 40 ezer dollár, míg a legmagasabb 6 millió dollár volt. A Blaster féreg által okozott károkat eddig 525 millió dollárra becsülik, a SoBig.F pusztítása miatti költségek pedig elérhetik az 1 milliárd dollárt. Ebbe az összegbe beletartozik a termelékenység csökkenése, az elpazarolt munkaórák, elvesztett üzletek és a megnövekedett hálózati forgalom miatti többletköltségek.

(Forrás: VírusHíradó)