Infomediátor » Hírek
| Sajtóközlemény! | 2004. 03. 05. |
Megkezdi működését az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) keretei között az I N F O M E D I Á T O R INFORMATIKAI FELHASZNÁLÓVÉDELMI IRODA | |
| Budapest, 2004. március 8.
A nyugat-európai tapasztalatokat felhasználva az INFORUM keretében Magyarországon megkezdi működését az informatikai eszközöket használók és felhasználók jogait és érdekeit vigyázó iroda. Az INFOMEDIÁTOR létrehozásával fontos, eddig hiányzó láncszem kerül be a magyar információs társadalom biztonsági láncába, és ezzel teljessé válik az információs társadalomban a felhasználók jogi és érdekvédelme. Az INFOMEDIÁTOR - széleskörű szakmai tanácsadó szolgáltatást nyújt az információs társadalmi felhasználók érdekeinek és problémáinak komplex kezelésére, - közreműködik az érdeksérelmet okozó jelenségben illetékes szolgáltatók feltárásában és a problémák – akár ideiglenes – megoldásainak megkeresésében, - az alternatív konfliktuskezelési eljárások fórumrendszerét működteti és kínálja fel a viták hatékony, gyors és szakértő rendezésére, jelentősen csökkentve ezzel az állami igazságszolgáltatás útjára terelődő viták számát, illetve amennyiben ez mégis megtörténik, úgy megfelelően előkészíti azok gyorsabb elbírálására az ügyeket, - tevékenysége során felhasználja az Internetes nyilvánosságot a felhasználók tájékoztatására, az eredmények közzétételére, különös tekintettel a dicsérő és elmarasztaló minősítésekre, illetve olyan presztízslistát hoz létre a szolgáltatók minősítésére, amely a felhasználók számára egyfajta garanciát jelent. Az INFORUM által eltervezett információs társadalom felhasználó-védelmi iroda fogyasztóvédelemi felügyelőségek, a Gazdasági Versenyhivatal, az ombudsmanok és a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője hivatala rendszerében lévő űrt tölti be. Az INFORUM felhasználó-védelmi programja a nyugat-európai pozitív példákhoz hasonlóan, web portálján keresztül kíván a felhasználók részére az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban széles körű tájékoztatási-felvilágosítási szolgáltatást nyújtani, illetve mindazok részére, akiket e szolgáltatások igénybevétele során valamilyen méltánytalanság ért, a számukra elérhető jogorvoslatokra vonatkozóan ad tanácsot, valamint a bíróságon kívüli gyors és hatékony vitarendezést elősegítő alternatív vitarendezési fórumokat működtet. Az áru előállítója, a szolgáltatás nyújtója, és az értékesítő, vagyis a gyártó, szolgáltató és kereskedő tevékenységének célpontja, a fogyasztó mindig is kiszolgáltatott helyzetben volt az előző csoporttal szemben, hiszen míg azok rendelkeztek mindazzal az ismerettel, amely az árura, szolgáltatásra vonatkozik, a fogyasztó lényegesen kevesebb információ birtokában kényszerült döntése meghozatalára. Ez az egyenlőtlenség indokolja, hogy az árutermelő társadalmak megjelenésétől a jogrendszerek nagy figyelmet fordítottak a fogyasztók védelmére. Az információs társadalommal bekövetkező változások azonban a hagyományos fogyasztóvédelem kereteit feszegetik, hiszen - bonyolultabb termékek és szolgáltatások jelennek meg; jelentősen megnövekszik a távolság a felhasználó és a szolgáltató(k) tudásszintje és földrajzi helyezet között; a termékek és szolgáltatások lényegesen hosszabb „láncon” keresztül jutnak el a felhasználóhoz, ezáltal a felhasználók kiszolgáltatottsága nagymértékben növekszik, - a szolgáltatások között egy újfajta „termék” jelenik meg: az információ, amelynek „minőségére” vonatkozóan újfajta, a hagyományos termékek és szolgáltatások világától eltérő követelmények jelennek meg, - az információs szolgáltatásoknak az a volumenbeli növekedése és világméretűvé válása, amit az Internet megjelenése eredményez, újabb veszélyforrásokat jelent, különös tekintettel a felhasználók illetve a társadalom függőségének kialakulására ezen szolgáltatásoktól, - a hagyományos termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók egy része is személytelen formában hajtódik végre, ami fokozott védelmet tesz szükségessé a résztvevők számára. Az információs társadalmi szolgáltatások felhasználói alatt nem csupán a hagyományos értelemben vett fogyasztókat kell értenünk, hanem mindazokat, akik a modern információs társadalomban bármely formában, vagy szinten részt vesznek. Az „e-korszak” sajátossága leginkább éppen az, hogy a felhasználó rendszerint szolgáltató is, az aktív szerep egybeolvad a passzívval, és így gyarapodik, épül az információ tömeget egységes virtuális térré szervező Internet. Mindezek következtében indokoltnak látszik, hogy az információs társadalomban a hagyományos fogyasztóvédelem fogalmát és hatókörét jelentősen kibővítve felhasználó-védelemről beszéljünk. A hatékony információs társadalmi felhasználó-védelem a fogyasztóvédelem hagyományos, jellemzően hatósági intézményrendszerre épülő szervezeti megoldásaival szemben elsősorban a nem állami szférára alapulhat. Ott, ahol a felhasználó szolgáltató is, és a szolgáltató egyben felhasználó, a bizalmat csak olyan szervezet nyerheti el, amely egyaránt megjeleníti valamennyi érintett csoport érdekeit, amely hidat tud képezni közöttük, és amely az érintettekkel egyenrangú partneri viszonyt ápol, és nem a fölöttes hatalmi pozícióból intézkedik. Természetesen fontos, és a sikeres fellépéshez elengedhetetlen, hogy erős állami elismerést és támogatást tudjon maga mögött a nem állami kezdeményezésen alapuló projekt. Az információs társadalom sajátosságai a hagyományos normatív szabályozás korlátait is megmutatták nekünk, azt, hogy az állami jogalkotás a virtuális tér sajátosságai miatt sok esetben nem érvényesül megfelelően, nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Ezért világon sok helyen, de elsősorban az Európai Unióban egyre nagyobb szerepet kap az önszabályozás, mint az információs társadalomban hatékonyt megoldást kínáló regulációs eszköz. A szabályozás módjának újszerű megközelítése mellett a jogviták elintézése is egyre nagyobb mértékben terelődik át az állami igazságszolgáltatás lassú és nehézkes útjáról a jóval rugalmasabb és gyorsabb alternatív vitarendezési fórumokhoz. | |