Infomediátor » Hírek
| 2004 – Ennyi? | 2004. 12. 07. |
Évértékelés az informatika-felhasználók szemszögéből A XXI. század első évtizedének közepéhez érve lassan körvonalazódik, hogy milyen ütemben valósulnak meg a kitűzött célok, és min kell változtatni ahhoz, hogy a tervek ne csak rossz álmok maradjanak. 2004 pedig azért is értékelésre késztet, mert egy választási ciklus közepére érve immár az is felmérhető, hogy jó irányban, és megfelelő tempóban haladunk-e. | |
| Az Inforum-Infomediátor, mint az informatikai felhasználók érdekvédelmére létrejött iroda, az információs társadalom jelenségeinek legszélesebb területét átfogó tevékenysége során tapasztaltakból készített értékelést. Rövid helyzetjelentés a lisszaboni és az eEurope programokról:
Az Európai Unió tagállamai által 2000-ben, Lisszabonban kitűzött célok szerint 2010-re Európának a világ legdinamikusabban fejlődő versenyképes gazdaságává kellene válnia. Ez a cél szerintünk már utópiává lett – az Európa múzeum adottságai miatt nem képes valós dinamikára –, és Wim Kok volt holland miniszterelnök vezetésével készült értékelés szerint a program teljesítése komolyan kétségessé vált. Véleménye szerint ha Európa nem értékeli át a cselekvési programokat, akkor végképp lemarad nem csupán az Amerikai Egyesült Államokkal, hanem az egyre dinamikusabban fejlődő ázsiai térség országaival szemben is. A lisszaboni program egyik alapja az eEurope program, amely az európai tudásgazdaság kiépítését célozta meg. Az eEurope program teljesítése nem a várakozásoknak megfelelően alakult, így az erről szóló, a Price Waterhouse Cooper által készített jelentés – Wim Kok javaslatával összhangban – a program újragondolását tartja indokoltnak. Az egyik legsürgetőbb teendő a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsítása lenne, ennek érdekében a kutatás és fejlesztés (K+F) támogatása, továbbá az infokommunikációs eszközök használatának elterjesztése. Ám ennek a magyar költségvetésben sincs nyoma. Az Inforum – Infomediátor saját működési területén tapasztaltak szerint Magyarország sem tudott olyan dinamikus haladást bemutatni az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság kiépítésében, amely időarányosan mind az eEurope, mind az eEurope+ programok szerint szükséges lett volna. Magyarország helyzete Az helyzet iránt érdeklődők legjobb igyekezetük ellenére sem tudnak pontos és hivatalos adatokat felmutatni. A különböző felmérések igen sok százalékkal is eltérő adataiból próbálunk hiteles képet megrajzolni. Számítógéppel rendelkezők aránya A magyar lakosság 33%-a használ számítógépet. Minden harmadik háztartás rendelkezik személyi számítógéppel, túlnyomórészt egy darabbal, míg a többiek jellemzően a munkahelyükön használnak számítógépet. A számítógéppel való ellátottság ebben az évben lényegében nem mutat növekedést, bár ezen a képen még az év végi, a Sulinet keretében történő, a felmérések szerint a megkérdezettek 5%-a által tervezett vásárlások még javíthatnak. Internet hozzáférés A különböző adatokból a hazai internet penetrációt 29 %-ban (Tárki, Medián) jelölhetjük meg azzal, hogy a legalább hetente egy alkalommal rendszeresen internetezők aránya csupán 21% (GKI). Otthoni Internet-hozzáférése a háztartások 12%-nak van, ebből 28% a modemes, és 51% (!) az ADSL, kábel vagy más szélessávú hozzáférés. Az otthoni hozzáférés túlnyomórészt egy (30%) illetve két (44%) családtag számára biztosít internetezési lehetőséget. Helyünk a világban A Földön 741 millió ember használja az internetet, amely a teljes népesség 11,5 százaléka (Internetworldstats.com). A megoszlás nyilvánvalóan jelentős eltéréseket mutat, így a legtöbb internet használó az Észak – Amerikai kontinens országaiban (USA, Kanada) található: 66%, míg Afrikában a nehezen értékelhető 1,1%-os számot kapjuk. Európa teljes népességének 28,1%-a tartozik az internetezők közösségéhez. Az Európai Unióban a népesség 45 százaléka használja az internetet valamilyen rendszerességgel. A legmagasabb internetpenetrációs rátával Svédország (76,9%), míg a legalacsonyabbal Görögországban (15,2%) rendelkezik. A 2004. február 29.-i aktualitású kimutatás szerint Magyarország elvesztette előnyét a vele együtt csatlakozott országokkal szemben, sőt több ország meg is előzte e tekintetben. A csatlakozó országok körében a legmagasabb internet penetrációval Szlovénia (38,4%) és Észtország (35,9%), míg a legalacsonyabbal Lettország(13,7%), Litvánia (14,3%) és Magyarország (15,8%) rendelkezik a vizsgált tíz ország körében. 2000. és 2004. között Magyarországon 124%-os volt az Internet hozzáférés növekedése, míg viszonyításul Lengyelországban 217%, Csehországban 160%. Az ismertetett adatok jóval rosszabb képet mutatnak, mint a hasonló magyar felmérések, hiszen a hazai statisztikák a 2003-as internet penetrációt 25%-ra teszik azzal, hogy 2001 óta lassú, egyenletes, évi 4%-os növekedés állapítható meg. E-gazdaság és elektronikus kereskedelem Az Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist című brit lapot kiadó vállalat kutatócsoportja által az elektronikus üzleti kapcsolatok és kereskedelem fejlettségről idén kiadott, 64 országot tartalmazó világranglistán Magyarország a 30 helyet foglalja el. Viszonyításul Csehország a 27. helyen áll, míg Észtország a 26. A rangsor a számítógépet használó cégek arányától kezdve a cégen belüli hálózaton át az elektronikus úton megkötött üzletek számáig igen sok terület adatainak vizsgálata után került felállításra. A GKI adatai szerint az Interneten keresztül értékesítő (5 fő feletti létszámú) vállalatok aránya 10%, míg a beszerzéseket végzők 18%-át teszik ki az összes hazai vállalatnak. A számok korrekt értékeléséhez viszonyításul: Nagy Britanniában a beszerzések közel 50%-a, míg Németországban 40 %-a történik az Interneten keresztül. Az online értékesítésben a német cégek közel 30, míg a britek 25%-a vesz részt. Az internet kapcsolattal rendelkező cégek 45%-a rendelkezik saját honlappal, ám ezeknek csupán egyötöde (21%-a) olyan, amely bármilyen interakcióra is lehetőséget biztosít. (Pl. keresés az adatbázisban, és csupán 6% alkalmas elektronikus kereskedelmi tranzakciók lebonyolítására. Az elektronikus kereskedelem is inkább a vállalatok egymás közötti B2B kapcsolataiban jellemző, a kiskereskedelemben még lesújtóbb a kép: az internet használók 84%-a soha nem rendelt az interneten, a fennmaradó 16% jelentős része, 40%-a pedig 5.000.-Ft alatt költött. Az elektronikus kereskedelem területén történő lemaradás híven tükrözi a népesség internet használatában megmutatkozó hátrányunkat. Összegzés: Magyarország tehát nem tudott az elmúlt négy év alatt megfelelő ütemben fejlődni ahhoz, hogy ne maradjon le egyre inkább az információs társadalom kiépítésében. Gyors teendők, ahogy azt a Magyar Informatikai Charta (2000 !) tartalmazza! · Az informatika kormányzati prioritása Kapjon kiemelt, központi kormányzati szerepet az informatika és az Információs Társadalom kérdésköre! · Szolgáltató közigazgatás A közigazgatás használja fel az információs technológiák legújabb eredményeit az állampolgárok kiszolgálása érdekében, hogy Magyarországon is kialakuljon a szolgáltató állam modellje! · Versenyképes és modernizált gazdaság Teremtődjön olyan gazdasági környezet, amely serkenti a fejlett technológiák, különösen az információs technológiák elterjedését és felhasználását a magyar gazdaság globális versenyképességének érdekében! · Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés Teremtődjön olyan oktatási struktúra, amely nemzetközileg is versenyképes tudással, informatikai és az idegen nyelvi jártassággal bocsátja ki az intézmények hallgatóit, és megteremti feltételeit a folyamatos ön- és továbbképzésnek! · Széles információs kultúra Teremtődjön olyan kulturális környezet, amely serkenti az információs technológiák elterjedését és felhasználását az ismeretterjesztésben és a kultúrában! · Az információk online hozzáférésének biztosítása Az informatika eszközeivel is segítsék az információk elérésének és a társadalmi kommunikáció jogának érvényesítését! · A hátrányos helyzetűek integrációjának informatikai elősegítése A hátrányos helyzetek kiegyenlítésére használják fel a kommunikációs és informatikai eszközök nyújtotta segítséget! Magyarországon megerősödött az állam szerepe az információs társadalom építésében, ám a pozitív hatás még várat magára. Tehát úgy látjuk, hogy ismét a civil szervezeteknek és kezdeményezéseknek kell biztosítani azt a lendületet, amely rendre elvész a közigazgatásban. | |