Elfelejtettem a jelszót.

hasznaltbioptron

REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK

DÖNTÉSE

a hasznaltbioptron.hu domain név tárgyában indult eljárásban

A Zepter Ungarn Kft. (1138 Budapest, Váci út 191.) Kérelmező által Medi-Light Kft. (9027 Győr, Kiskúti utca 9.) Kérelmezett ellen a hasznaltbioptron.hu domain név tárgyában indított Regisztrációs Döntnöki eljárásban meghozta az alábbi

DÖNTÉST:

A Regisztrációs Döntnök a hasznaltbioptron.hu domain név tárgyában előterjesztett kérelmet elutasítja.



Indokolás:


I. A Kérelmező előterjesztése

A hasznaltbioptron.hu domain ügyében a Zepter Ungarn Kft. Kérelmező megfelelően igazolt jogi képviselője útján elektronikus úton kérelmet nyújtott be, melyben hasznaltbioptron.hu domain név Kérelmezettől történő visszavonását kérte. A kérelem Kérelmezettjeként (domain használóként) a Medi-Light Kft. céget jelölte meg.

A Kérelmező védjegyjogi oltalomra hivatkozott. Előadta, hogy a Kérelmező cég a Zepter cégcsoport leányvállalata, mely a Fieldpoint B.V. leányvállalatán keresztül kizárólagos jogosultja a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél 536122 lajstromszámmal nyilvántartott „BIOPTRON” ábrás nemzetközi védjegynek, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 010284801 lajstromszámmal bejegyzett „BIOPTRON” közösségi szóvédjegynek, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 015470347 számon lajstromozott „Bioptron hyperpolarized light” közösségi szóvédjegynek.

A Kérelmező előadta, hogy a BIOPTRON védjegyek jóhírűek és széles körű ismertségnek örvendenek, évente jelentős összegeket fordítanak a márka kapcsán reklámra és marketingre.
A Kérelmezett cég 2013. augusztus 26. regisztrálta a domaint. A domain név alatt a Kérelmező cégcsoport termékeit forgalmazza.

Kérelmező hivatkozott a Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) pontjaira:
- 2.2.1. (gondosság a domain megválasztásakor);
- 2.2.2. a) [jogellenesség] és c) [megtévesztő jelleg];
- 2.3. (felelősségi szabályok).

Kérelmező nem adott felhatalmazást a védjegy használatára. Termékeit a védjegyjogosult kizárólag leányvállalatain keresztül értékesíti.

A Kérelmezett Kérelmező szerint rosszhiszemű (ld. Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata [„RDESZ”] 29.). E körben előadta, hogy korábban (2009-ig) kereskedői megbízási jogviszony volt köztük.

A védjegyjogi szabályok körében Kérelmező hivatkozott a 207/2009/EK rendelet (EU védjegyrendelet, „EUVR”) 9. cikkére és a magyar védjegytörvény („Vt.”; 1997. évi XI. tv.) szabályaira is, melyek kizárólagos jogot biztosítanak a védjegyjogosultnak.
A „használt” szó a domain névben nem bír megkülönböztető képességgel, és Kérelmező álláspontja szerint nem küszöböli ki az összetéveszthetőség veszélyét. Kérelmezett használt Bioptron termékeket árul, a domain a webáruház kapcsán reklámfunkciót lát el, a honlap megtalálását hivatott elősegíteni. Rögzítette, hogy a Kérelmezett a honlapon kifejezetten feltünteti, hogy nincs partneri kapcsolatban a Kérelmező cégével, nem tartozik az értékesítői hálózatához. Kérelmező sérelmezte, hogy a domain használója kihasználja a védjegyekben rejlő gazdasági potenciált. A Kérelmezett felhasználja a Kérelmező cégcsoport nyomtatott marketinganyagait.

Kifogásolta a Kérelmező, hogy a Kérelmezett nem csak Bioptron termékeket, hanem más termékeket is értékesít. Kifogásolta azt is, hogy a Kérelmezői cégcsoport marketinganyagokkal és értékesítéssel kapcsolatos elvárásait nem teljesíti.

Kérelmező hivatkozott korábbi döntnöki ügyekre, ahol olyan domain nevekről kellett dönteni, melyeknél a védjegy mellett egy leíró jellegű szó szerepelt, és ezzel a látgatók számára azt a téves képzetet keltették, hogy a domain alatt elérhető tartalom/kereskedő gazdasági kapcsolatban a védjegyjogosulttal (almdudlerforgalmazas, hugobossparfum, rolex-mania, samsung-szerviz).

II. Kérelmezett érdemi védekezése

A Kérelmezett megfelelően igazolt jogi képviselője útján előterjesztett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága miatt.

Megerősítette, hogy a Kérelmezett használja a "Bioptron" megjelölést eredeti "Bioptron" termékek másodlagos kereskedelmével összefüggésben. A Kérelmezett cége 2012 óta foglalkozik eredeti, használt Bioptron termékek forgalmazásával. A Kérelmezett a domain nevet 2013-ban regisztráltatta és azóta folyamatos jelleggel használja azt. A domain név alatt elérhető tartalom alapján a Kérelmezett szerint megállapítható, hogy a Kérelmezett kizárólag eredeti, használt termékek forgalmazásával foglalkozik.

A Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata kapcsán említésre került: a Kérelmezettnek a domain név használatához jogos érdeke fűződik [áruk-szolgáltatások felkínálása, RDESZ 30. a) pont; törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja RDESZ 30. c) pont]. A Kérelmezett saját álláspontja szerint nem járt el rosszhiszeműen, mert a szabályzatban felsorolt egyik eset sem valósult vagy valósul meg [RDESZ 31. pont]. A Kérelmező az RDESZ 30. pontjában leírt rosszhiszeműségi esetek közül egyik fennállását sem igazolta, sőt ilyen esetekre nem is hivatkozik a kérelemben.

A Kérelmezett felhívta a figyelmet: az eljárásnak csak a domain név lehet a tárgya, nem pedig az, hogy a Kérelmezett adott esetben hogyan használja bemutatóteremben vagy óriásplakátokon a védjegyeket.

Hivatkozott a Kérelmezett az EUVR 12. cikkére és Vt. 15. §-ára, ezek a védjegyoltalom korlátját megfogalmazó rendelkezések. Ezek szerint nem tiltható el senki attól, hogy használja:
- az európai uniós védjegyet annak jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha az európai uniós védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzéséhez (EUVR);
- a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében (Vt.).

A Kérelmezett beadványa hivatkozott még az ún. jogkimerülés szabályára. Az EUVR 13. Cikk (1) bekezdése szerint az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. Az EUVR rendelkezéseihez hasonlóan a Vt. 16. § (1) bekezdése is rögzíti, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben. A Kérelmezett szerint a Vt. 16. § (1) bekezdéséből következően a védjegyjogosult a termék EGT-n belüli első forgalomba hozatalát követően a termékkel kapcsolatos védjegyhasználatot nem tilthatja meg azon forgalmazó számára, aki a védjeggyel ellátott termékekhez jogszerűen jutott hozzá, és a védjegyet az ezzel ellátott termékek forgalmazása kapcsán harmadik személyek irányába használja. A tisztességes másodlagos kereskedelmet a vonatkozó jogszabály kifejezetten nevesíti, így a Kérelmezőnek nem fűződik és nem is fűződhet jogos érdeke ahhoz, hogy a termékek további forgalmazását ellenezze.

A Kérelmezett a Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzatát részletesen ismertetve kitért a 30. pontra (jogos érdek) és a 31. pontra (rosszhiszeműség).
Szerinte az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján
- nem bitorolja a Védjegyeket, illetve
- egyéb jogellenes, tisztességtelen piaci magatartást sem tanúsít, továbbá
- nem sérti meg sem a DRSZ, sem az RDESZ rendelkezéseit.

A Kérelmezett mint a használt "Bioptron" termékek forgalmazásával foglalkozó társaság az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban és a potenciális vásárlói tájékoztatása céljából jogosult használni a Védjegyeket. A Kérelmezett szerint a védjegyoltalom korlátja alapján a Kérelmezőnek nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a Kérelmezettet e használattól eltiltsa, mert a Kérelmezett a gazdasági tisztesség követelményeivel összhangban használja a domain névben a "Bioptron" megjelölést.

A domain megtévesztő sem lehet, hiszen a panaszolt évek óta ezt a gazdasági tevékenységet folytatja, tehát a közönség erről ismerte meg.

Kérelmezett hivatkozott a TT domain ügyében meghozott 16/2011 (VII. 12.). számú eseti állásfoglalására ("egy Toshiba laptopok, notebookok javítására szakosodott vállalkozó jogosult szolgáltatását megjelölni és nem tagadható meg tőle az informatív védjegyhasználat").

Hivatkozott még:
- a domain név vonatkozásában a TT 12/2013 (VII. 11.) számú eseti állásfoglalására,
- a Regisztrációs Döntnök és domain nevek vonatkozásában 2014. november 13. napján meghozott döntésére,
- a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.493/2011/4. számú döntésére,
- a C-63/97. számú BMW-ügyre.

Ez utóbbi szerint az a viszonteladó, aki használt BMW gépjárműveket értékesít, és aki valójában e gépjárművek értékesítésére szakosodott, illetve ennek szakértője, a gyakorlatban nem közölhet ilyen információt az ügyfeleivel a BMW védjegy használata nélkül.

A Kérelmezett szerint a megjelölés használata nem alkalmas a Védjegyjogosultakkal és/vagy a Kérelmezővel fennálló különleges – ideértve disztribútori – kapcsolat fennállásának feltételezésére. A Kérelmező több helyen hivatkozott arra, hogy a Kérelmezett nem a Zepter cégcsoport filozófiájának megfelelően alakította ki a domain név alatt elérhető tartalmat, azaz a Kérelmező is elismerte, hogy a Kérelmezett egyáltalán nem kelti és nem is szándékozik azt a benyomást kelteni, mintha a Kérelmezővel különleges kapcsolatban állna. A honlap kinézete, elrendezése, a honlapon nyújtott szolgáltatások összetettségében, és a Kérelmezett üzletpolitikája is teljes mértékben eltér a Kérelmezőétől.

Kérelmezett szerint mind a domain névből, mind az alatta elérhető honlapból egyértelműen kitűnik, hogy a Kérelmezett használt "Bioptron" termékek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik, így az átlagos fogyasztóban fel sem merülhet az, hogy a Kérelmezett és a védjegyek jogosultja között bármilyen kapcsolat állna fenn.

A fentiekre tekintettel a Kérelmezett kérte a Kérelmező kérelmének elutasítását és költségekben történő marasztalását.

III. A Kérelmező észrevétele a Kérelmezett megjegyzésére

A Kérelmező észrevételében hivatkozott a korábban említett samsung-szerviz.hu ügy érvelésére a név védettsége illetve az összetéveszthetőség körében.

A Kérelmező vitatta a Kérelmezett jogos érdekét. Itt elsősorban a szerződéses forgalmazói viszony hiányát emelte ki.

A Kérelmező kitért a Kérelmezett rosszhiszeműségére is. Állította, hogy a Kérelmezett más cégek termékeit is árusítja, és véleménye szerint így kihasználja a védjegy jó hírnevét. E más termékek értékesítését azzal mozdítja elő, hogy a védjegyeket használja. Itt a honlapról szedett fogyasztói értékelésekre hivatkozott.

A Kérelmező a Kérelmezett által használt elhatároló közleményt nem tartotta elég hatékonynak és hangsúlyosnak.

Kitért a Kérelmező a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának közigazgatási jellegű előírásaira is. E körben azt állította, a Kérelmezett nem tesz eleget a hatósági előírásoknak, a fogyasztóvédelmi és reklámszabályoknak.

A Kérelmezett a Kérelmező szerint nem bizonyította, hogy a honlapon kapható termékeket az EGT-n belül hozták forgalomba (ld. jogkimerülés).

IV. A Szabályzat vonatkozó rendelkezései

A Szabályzat (RDESZ) 27. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a Kérelmező és Kérelmezett írásbeli előterjesztései, valamint a Nyilvántartó által vezetett nyilvántartásban és az Interneten szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.

A Szabályzat 29. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el, amennyiben a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név, vagy amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult, és amennyiben:
a) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy
b) Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.
A Regisztrációs Döntnök előtt továbbá a Szabályzat 30. pontja alapján az adott domain név használatához fűződő jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha:
a) a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett; vagy
b) a Kérelmezett olyan személy, akinek, illetve amelynek a domain név a közismert elnevezése; vagy
c) a Kérelmezett törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a felhasználók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más személy jogosult.
A Szabályzat 31. pontja alapján a Regisztrációs Döntnök előtt a domain név igénylésével vagy használatával kapcsolatos rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha:
b) a domain nevet abból a célból igényelték, hogy megakadályozzák, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy:
i. a Kérelmezett ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy
ii. a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy
c) a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy
d) a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult, és az összetévesztést a Kérelmezett internetes honlapján vagy on-line címén hirdetett vagy található termék vagy szolgáltatás, illetve bármely más, a honlappal vagy on-line címmel kapcsolatos információ alapozza meg; vagy
e) a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név használója és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

V. A Kérelmező jogai

A Regisztrációs Döntnök a Szabályzat 29. pontjában foglaltak alapján valamennyi eljárásban először is azt vizsgálja, hogy a kérelmezett domain név a Kérelmező javára valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján védett név-e, vagy hogy az adott név használatára a Kérelmező jogosult-e valamely jogszabály alapján (az adott körben kizárólagos jelleggel).
A védjegylajstrom adatai szerint a három hivatkozott védjegy jogosultja a Fieldpoint B.V. vállalaton keresztül a Zepter cégcsoport (így a Zepter Ungarn Kft. igénye a név védettségének az elismerésére méltányolható).

VI. A Kérelmezett jogos érdekének hiánya és rosszhiszeműsége

A Regisztrációs Döntnök ezután annak a kérdését vizsgálta, hogy a Kérelmezettnek valóban volt-e jogos érdeke a domain kapcsán, illetve a rosszhiszeműség megállapítható-e.

A Kérelmező hivatkozott a Kérelmezett jogos érdekének hiányára [Szabályzat 30. pont], ugyanakkor ezt nem kellően megalapozott jogi okfejtéssel alátámasztva tette. E körben fontos rámutatni, hogy a Szabályzat 30. pont a) bekezdése szerint a jogos érdeket igazolja az, ha a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett. A Kérelmező maga is arra hivatkozott, hogy a Kérelmezett BIOPTRON terméket árusít a honlapjain. A névhez tehát „jogos érdeke” (a Szabályzat szerint vett értelemben) fűződhet annak is, aki védjegyjogi értelemben nem rendelkezik a megjelölés használatának jogával.

A Kérelmező hivatkozott e körben a Kérelmezett tisztességtelenségére és a két vállalkozás közti (szerződéses) üzleti kapcsolat hiányára. A Regisztrációs Döntnök álláspontja szerint ezek az érvek inkább a rosszhiszeműség kapcsán értékelendők, ott lehetnek relevánsak.
A „jogos érdek” körében a Szabályzat három alpontja közül [30. pont a)-b)-c)] elég egy feltételnek eleget tenni a Kérelmezett oldalán, az ilyen esetekben az már nem releváns, hogy az egyéb felsorolt feltételek megvalósulnak-e. A jelen esetben a 30. pont c) alpontjának a külön vizsgálata szükségtelen volt.

A Kérelmező hivatkozott a Szabályzat 31. c) pontjára („versenytárs szakmai tevékenységének megzavarása”). Ezzel kapcsolatban a Regisztrációs Döntnök megjegyzi, hogy a „megzavarják” kitételt a döntnöki eljárásban megszorítóan kell értelmezni. Nyilvánvaló, hogy minden olyan domain, mely akár a legcsekélyebb mértékben is – függetlenül az üzleti tisztesség követelményének vizsgálatától – hasonló a kérelmező védett nevéhez, zavaró a név jogosultja, az adott eljárásban igényeit érvényesíteni kívánó fél számára. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy döntnöki eljárásban a Szabályzat ezen pontja alapján minden szubjektíve zavaró tartományt meg lehetne szerezni.

A jelen esetben sem a Szabályzat fenti tényállása jellemzi az érintett domain név használatát. A rendelkezésre álló információk szerint a Kérelmezett a Kérelmező által gyártott termékeket árusítja, csak éppen nem úgy, ahogy azt a Kérelmező szeretné. A két vállalkozás hosszabb idejű, több éves párhuzamos működése arra utal, a Kérelmezett nem zavarja a Kérelmező tevékenységét (a Kérelmező nem nyilatkozott arról, jelen van-e a termékek másodlagos piacán eladóként).

A Kérelmező hivatkozott a Szabályzat 31. d) pontjára (a domain név haszonszerzési céllal történő felhasználása, a domain név összetéveszthető egy védjeggyel). Mivel az alapul fekvő jog jelen esetben védjegyoltalom, így ez a pont ebben az eljárásban a védjegybitorlás egy konkrét tényállását írja körül, melynek kapcsán Kérelmezett hivatkozott a védjegyoltalom korlátaira és a jogkimerülés szabályára.

A releváns bírói gyakorlat szerint jogkimerülésről csak konkrét árukkal, illetve az áruk forgalomba hozatalával kapcsolatban lehet szó, egyéb védjegyhasználati cselekmények nem vezethetnek az oltalom kimerüléséhez. Az üzleti tevékenység során a védjegynek üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon és árlistán történő feltüntetése nem jogszerű, ha azt a látszatot kelti, hogy a kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a védjegyjogosulthoz kötődik. Az ilyen jellegű használat nem vezet jogkimerüléshez. (Ld. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.062/2008/4.; birosag.hu oldal.)

A védjegyoltalom kimerülésének szabálya csak a védjeggyel ellátott áruk forgalomba hozatala esetén alkalmazható. A domain névben történő használat ezt az árukkal kapcsolatos megjelölés használatot meghaladja, az ilyen használat nem vezethet a védjegyoltalom kimerüléséhez. (Ld. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.229/2011/4. és Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.493/2011/4. a birosag.hu oldalon elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteménye adatbázisban.) Az árukkal kapcsolatos megjelölés-használat a 207/2009/EK rendelet 13. cikke körében tehát általában nem történhet a domain névben.

A vitatott domain esetében a védjegyoltalom korlátai alapján a jelen ügyben azonban az volt megállapítható, hogy a védett név oltalma nem terjed ki a honlapon kínált árukra, illetve a védjegy használata nem haladja meg az üzleti tisztesség által diktált korlátokat. Mivel az értékesített termék tömör leírására nem igazán van más alternatíva, a védjegy használata szükségesnek tekinthető e körben.

Önmagában a honlap tartalma és a domain alapján nem valószínű, hogy a közönség a Kérelmezett üzletét összetéveszti a védjegyjogosult céggel.

Végső soron tehát a Kérelmezett rosszhiszeműsége a Szabályzat 31. d) pontja alapján állhatna meg, de a honlap tartalma és a domain maga („használt”) elég ahhoz, hogy a sérelmezhető összetéveszthetőséget elhárítsa. A Kérelmezett nem kelti azt a látszatot, hogy a védjegy jogosultjával hivatalos üzleti kapcsolatban áll.


A fentiek alapján a Regisztrációs Döntnök a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

Budapest, 2017. december 18.

Dr. Mayer Erika döntnök
Dr. Jambrik Gergely döntnök
Pintz György döntnök


Kapcsolat | Copyright 2004-2008 Inforum